Ha valakinek komolyabb pszichés problémája van, akkor onnantól kezdve az emberek minimum 50%-a utálja. Hogy lehet így élni?
Pl. egy paranoid skizofrén még, ha kezelésekre is jár és 90%-ban tünet mentes, csak apróbb halucinációi vannak, az emberek akkor is megvetik, esetleg halált kívánnak neki...
Úgy, hogy nem is tudnak szinte semmit a betegségről.
Ha az illetőnek nincs családja, vagy az is elfordúlt tőle, akkor szociális kapcsolatok nélkül hogy élhet "normális" életet?
Lehet szerintem.
Engem nem érdekelne, ha 50% utálna, ha vannak barátaim és egy párom. Több nem kell annál. :D
A baj ha azokat sem tudja megszerezni valaki.
Nekem még egészségesen sem megy, szóval nem csodálom, ha valakinek így még nehezebb.
Ez már csak azért vicces mert ha körbe nézel akár munkahelyen, akár máshol, kb. azonnal leesik hogy ebben az országban minden 2. ember súlyos depressziós, gyógyszert szed.
Na ennek fényében szerintem fogalmazd újra a kérdést.
Ez bármelyik betegségre ráhúzható Mo.-n, mert ez tipikus No.-1 mentalitás.
Azt lehet tenni, hogy keresni egy hasonló betegséggel küzdők társaságát, ahol valószínűleg megértésre, lelki támogatásra szorulhat az illető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!