Mert így is van...ezt nem úgy értem hogy Te vagy a "korcsszülött" és nem téged akarlak lehúzni.Hanem én is az vagyok,mindenki az.Ha így növünk fel,ha alapjában olyasmire épül az egész világ mint a vallás,a pénz stb... és nem úgy mennek a dolgok,ahogyan lehetne,akkor nem várhatunk csodát. Az a baj,hogy ha azt mondom ne foglalkozz vele akkor nem mondok jót,mert sajnos bármi ami van a társadalmunkban,a környezetünkben, az ha akarunk vele foglalkozni-ha nem,kihatással van ránk,az életünkre.Egy olyan világban élünk ahol fizetned kell azért,hogy élhess! Itt nem számít hogy Te ki vagy,nem számít a valódi tudás...az számít ki mennyire nyal mélyen a fölötte álló személy seggébe.Sajnos tenni kell azért,hogy életbe maradjunk.Eleve az oktatási rendszer egy katasztrófa,a gyerekeket nem élni tanítják meg,az ÉRETTségi sem a tudást tükrözi.Szerintem az alapfokú műveltségnek sem arról kellene szólnia amiről szól. Lehet töriből,irodalomból vagy bármiből penge valaki...és? mit kezd vele?Valóban tudás ez?Hasznos ez valamire? Ha összeomlana ez a rendszer (ami tökre benne van a pakliban mert ez a pénzalapú "gondolkodásmód" hosszútávon nem fenntartható) hiába tudná a Petőfi verseket,de azt lehet hogy nem tudná,mit kell olyan esetben csinálni ha nincs kórház,meg gyógyszertár és bármi nyavajája van,vagy megsérül.Vagy hogyha boltok sem lennének és mindenről magának kellene gondoskodnia.Gondolj a fiatal generációra,borzalmas hogy mennyire nincsenek tisztában sok mindennel,holott nem az ő hibájuk.Az idősek is papolnak,hogy jaaj ezek a mai fiatalok így meg úgy...hát ki az isten "nevelte" őket?Kik formálták ilyenné ha nem ők? Szóval teljesen megértelek! Lehetne ez egy olyan világ is ahol nem lenne egyenlőtlenség,mindenkinek meglenne amire szüksége van,a technológia is van olyan fejlett már hogy dolgozni sem kellene,vagy legalábbis nem ennyit és nem ilyen módon mint most.És lehetne tovább fejlődni...csodaszép hely lehetne ez a bolygó! De sajnos amíg ez így megy tovább nem lesz pozitív változás.Pont valamelyik nap ültem a kocsiban a parkolóban és láttam ahogy egy fiatal srác sétál el előttem és a szemetet,csikket szedegeti a földről,talált pár szem ropit amit valaki (gondolom) leejtett és azt ette meg...komolyan mondom a sírógörcs elkapott...valaki meg a nemtudom hány millás kérójában kínjában nem tuja hogy hova tegye a pénzét,vagy hogy milyen full fölösleges dologra pazarolja el...undorító!Persze erre is sokan mondják,hogy akkor menejen el dolgozni,keressen munkát! Igen? amikor még egy szaros árufeltöltőnek vagy egy takarítónak is érettségi "szükséges"...dehát ez van nem tudunk mit tenni,vagy elfogadod vagy beletörődsz...Én is beletörődtem mert elfogadni nem tudom.De ne keseredj el miatta,mert azt nem szabad.Próbálj meg arra törekedni,hogy a legtöbbet kihozd magadból és a dolgokból.én tudom,hogy a pszichológus nem segít,soha nem is tanácsolom senkinek,hogy menjen sőt...ellenzem az egészet!Csak bogyókat írna fel,amitől függővé válsz,a problémáidat pedig nem oldja meg. én pánikbeteg vagyok.Egyik napról a másikra pokollá vált az életem és szegény kedvesemnek is emiatt.Egyszerűen remegési görcsök jöttek rám,folyamatosan rettegtem mindentől,képtelen voltam boltba menni,semmit nem tudtam csinálni,egész nap sírtam az ágyban és semmi kedvem sem volt élni.Aztán kb.fél éve elérkeztem egy pontra ahol döntöttem mert ez így nem mehetett tovább...Iszonyatosan nehéz volt de összeszedtem magam és igenis lementem boltba és nem szaladtam ki amikor sorba kellett állni.Mentem és intéztem az ügyeket meg amiket kellett.Aztán egy idő után megszokottá vált,mostmár egyedül is le tudok menni :D Igaz mindenhová viszek magammal egy üveg vizet és azt iszogatom,az megnyugtat...olyan lehetek mint egy kretén de legalább több folyadékot viszek be :D Nekem például az egyetlen kikapcsolódás,feltöltődés,hogyha kimegyek a természetbe az erdőbe sétálgatni,nyársalni a barátommal.Olyankor én is el tudom engedni a béna mindennapokat,amikor kimész a természetbe,tényleg olyan helyre ahova a kutya se megy ki...és csak élvezed hogy kint lehetsz,olyankor észreveheted a szép dolgokat és tudsz örülni is neki.Élvezni hogy nem kel most semmit csinálni csak azt amihez kedved van,nincsenek körülötted emberek,nem befolyásol semmi.Én ilyenkor annyira feltöltődöm...pedig egy fél éve még azt hittem hogy soha sem leszek már boldog és soha nem fogok örülni semminek. De hidd el valójában Rajtad múlik! Sajnos az élet kihozhat belőled és rengeteg emberből olyan fajta stresszt,mindentől való folytonos rettegést, amit már egyszerűen nem tudsz kezelni,mert folyamatosan csak lehúz sok minden,töltődni meg nem tud az ember mert minden fontosabb...a suli,a munka,a hivatalos dolgok intézése,a kötelességeknek eleget tenni,megfelelni másoknak, akkor már önmagunkat is elnyomjuk holott úgy sem lehet megfelelni mindenkinek és az a durva hogy nem is kell! Szedd össze magad Te is! Ezt az egy kis életünket nem lenne szabad elpazarolni...örülj annak aminek tudsz és ha lehet,azzal töltsd az idődet ami épp akkor jól esik :)