Szerintetek törvényszerűen el kell otthonról költözni?

Nem, de ne csodálkozz, ha a fiú-lány majd nem akar tőled semmit.

21 éves koromtól önálló vagyok, hülyét is kapnék, ha a 30+ vőlegényem anyja melletti szobában kéne szexelni, mert még otthon él :D

Törvényszerűen nem kell,de pszichésen már kínos,kellemetlen(meg talán aberrált,ha lehet ezt a szót erre érteni)kb.22-23 után a szülőkkel együtt élni.

Mind két fél részéről nem a normális élet menete.

A szülő(k) is szeretnék gyermekeik életképességét látni,önállóság,munkavégzés,életépítés,stb.szempontjából,illetve egy egészséges fiatal sem szeretné terhelni a szüleit egy bizonyos életkor után,e mellet pedig a saját életének,karrierének,szokásainak építése,kialakítása lesz elsősorban a cél.

Persze sokszor közrejátszanak az anyagiak(albérlet,saját lakás),de egy rendezett családban a fiatalok elmennek a szülőktől kb.átlagban 20-24 között legkésőbb.

Ha a szülőknek volt annyi eszük,hogy a vilàgra csinàljanak,akkor arra is legyen eszük,hogy eltartsanak,hiszen nem nem te kèrted az èletet!

Most aztàn trollnak fognak engem nevezni,meg megkapom,hogy ha mindenki így gondolkodna...

Sőt le is leszek mindenfèlènek hordva!

De attól mèg az elvem marad!

Csókolok minden hàborgót ès lepontozót!😉

"Ha a szülőknek volt annyi eszük,hogy a vilàgra csinàljanak,akkor arra is legyen eszük,hogy eltartsanak,hiszen nem nem te kèrted az èletet!" - A szüleim nem támogattak abban, hogy elköltözzek, de anyámnak üldözési mániája van, azzal meg baromi nehéz együtt élni, sajnos az anyagiak miatt csak 30 évesen tudtam úgy elköltözni, hogy ne kelljen visszamenni, addigra jött össze úgy a pénz meg a munka is, de már a határán voltam, hogy nekem is orvos kelljen...

Ha a szüleimen múlt volna, akkor soha nem költöztem volna el.

"Törvényszerűen nem kell,de pszichésen már kínos,kellemetlen(meg talán aberrált,ha lehet ezt a szót erre érteni)kb.22-23 után a szülőkkel együtt élni.

Mind két fél részéről nem a normális élet menete."

Persze, hogy neked nem normális, nem kell neked szenvedni 24-25-26 éves korodig tanulással! Te SOHA AZ ÉLETBEN nem fogod megtudni milyen medikusként és a legmagasabb szinten tanulni! Te bulizgattál, csavarogtál, szakmát tanultál, hogy utána 18-20 évesen felvágj, hogy van egy papírod, hogy világtalan kis csicska senki vagy.

Azok írnak ilyen sületlenségeket (mint amiket te írtál), akik kívülről láttak egyetemet, pláne orvosit!

8-as te beteg vagy.

49 éves férfi vagyok,a most 25 éves Fiamat 6 éves kora óta nevelem egyedül!

22 évesen kezdett saját életet a Fiam,pont a leírtak miatt,mert egészségesek vagyunk.

Igaz csak szakmunkások,de becsületes jó szakmákkal,jó fizetéssel,rengeteg munkával,autóval,lakással,amiért nagyon keményen megdolgoztam én is és a Fiam is,amit eddig elért.

A mai napig együttműködünk,de külön életvitelben.

Nem törvényszerű, de alapvetően pont az önállóság miatt lesz problémás az együtt lakás.

Nem azért, mert nem lesz önálló valaki, hanem pont azért, mert a gyerek is és a szülő is önállóan akar élni a saját házában. Így idő után a szülőnek is teher lesz a saját gyereke, mert vágyna egy kis egyedüllétre. Másrészt a gyereknek is "útban" lesz a szülő.

Viszont az elköltözéstől sem lesz fene nagy önállóság.

Én lakótárssal/lakótársakkal lakom együtt legalább 5 éve, előtte 5 évig kollégium volt. Hát semmivel nem jobb idegeneket kerülgetni a lakásban, meg ülni a szobában mert még szarni sem tudok elmenni amikor éppen valakihez vendég jön és beülnek a konyhába ami a wc mellett van. Meg hallgatni ahogy szexelnek a szomszéd szobában. És mindig 2-3 idegenhez alkalmazkodni.

Akkor már jobb lenne otthon élni anyámmal egy 120 négyzetméteres, emeletes családi házban ahol ha akarunk nem is találkozunk napokig és nem idegen zsebét tömném 50-70 ezrekkel 10 négyzetmétert lyukért.