Hogyan tudnám legyőzni ezeket a “gatlasokat”, és beilleszkedni? A tobbi lent

Próbálkozz más csendes embereket megismerni, ők hasonló cipőben járnak mint te és valószínűleg sokkal könnyebben tudnátok barátkozni. Nem nevetnének ki a szótlanságért és talán egy nap majd együtt emlékeznétek vissza erre a korszakra, hogy "lám, mennyire nem mertünk akkor hozzászólni senkihez". Ha pedig elutasítanának (amit nem hiszek), akkor sem bunkó módon tennék valószínűleg.

Ha meg nincs csendesebb ember, akkor menj oda azokhoz, akik nagyon kedvesek mindenkivel. Hidd el, nem fognak elzavarni:) csupán lehet, hogy most azért nem közelítenek feléd, mert azt gondolják, hogy te azért vagy egyedül, mert így jó neked.

Fokozatosság. A sport által kicsi az esélye, hogy megnyílsz (az első javasolta), pl én is ilyen gyerek voltam anno, ezért beírattak bokszolni a szüleim, de utáltam az egészet, és semmi sem változott, se az önvédelmem, magabiztosabb se lettem, és izmosabb sem.

Tehát közeledj a hozzád hasonlókhoz, ahogy írták, bár megjegyezted, hogy még az is nehézséget okoz számodra, ami érthető, ah egyszer introvertált ,befelé forduló alkat vagy. Evvel semmi baj, ilyennek fogadd el önmagad.

Azonban kapásból két dolgot megemlítek, ami fontos: az, hogy ilyennek fogadd el önmagad, az nem azt jelenti, hogy "hagyd el magad, tespedj, törődj bele". Hanem az aktuális állapotod, képességeid szintje, ha az nem elég jó,

ne törjön le téged, ugyanakkor törekedj arra fokozatosan, hogy javítsd ezen a képességeden,

ami nem azt jelenti, hogy ess a ló túloldalára!

Tehát nem kötelező "nagydumás extrovertáltnak" lenned, hanem arra törekedj, hogy érd el az önérvényesítésnek legalább egy alapvető fokát azért, hogy a nagybetűs életben majdan ne tud elveszni! Ez is fontos! Akárcsak az önazonosság, és az önfejlesztés is, tudati-pszichés szinten!

Tehát fokozatosság: először a hozzád hasonlókkal kezd el beszélgetni. És sose aggasszon az, ha leszerel téged, vagy megún téged az illető, vagy ha szívesen fogad téged, csak éppen ritkán ér rá. Hanem akivel amikor csak tudsz, kommunikálj, kivéve persze azokkal, ha egyértelműen elutasítottak.

Ha ez sem megy, az igen nehéz ügy, de ha egyszer átlendülsz és legalább erre képes leszel, onnantól már nincs megállás, és talán apránként bár, de fejlődni fog e téren is. :)

Iskolapszichológus van? Sajnos nem kevés %-a a pszichológusoknak inkompetens, ahogy észrevettem (a szakmám miatt beszélgettem már ilyen végzettségű munkatársaimmal), és olyan is lehetséges, amikor bár hozzáértő a pszichomókus, de nincs egy hullámhosszon a pácienssel, mégis, próba-cseresznye alapon javaslom felkeresnek az iskolapszichológusotokat, és mivel kiskorú vagy, az ingyen van (esetleg időkorláttal). Jó esetben fokozatosan rávezet téged, hogyan-merre-meddig, amihez szüksége van arra, hogy beszélgetés során egyre jobban megismerjen téged a pszichológus.

(Ellenben szerintem kerülj bármiféle pszichiátert. Felejtsd el a "bogyókat" láttam már embereket leépülni antidepresszáns és hasonlók miatt, meg öngyi hajlama lett a tabletták miatt sokaknak sajnos!)

Amit kihagytam: az önismeret mélyítése is kulcsfontosságú! Főleg ebben tud segíteni az embereknek a hozzáértő pszichológus, és azon keresztül a gyakorlati, konkrét megoldásokra vezetik rá a pácienseket!

Pl a művészetek egyfelől az önkifejezésnek és az önismeret mélyítésének remek eszközei, másfelől remek önterápiás módszer lelkileg! Akkor is, ha befogadó vagy mások alkotásaira (ha azok valóban műalkotások), és akkor is ,ah te alkotsz! Alkoss bátran!

Ne sablonosan, ne másokat utánozva, mert az nem művészet, hanem csak kopírozás. Hanem fejezd ki önmagad olyan műv.ágban, amiben azt veszed észre, hogy örömöt ad neked+ Zene, festészet, rajzolás, tánc, filmművészet...?

Kedves előző, értem, hogy jó szándékból írsz, azonban hadd korrigáljam az utolsó mondatodat: de igenis van, akikhez nem szabad szólni, ha történetesen rosszindulatú emberhez szólsz, rád szállhat, sokféle kockázata lehet.

Tehát végig kell gondolni, kihez közeledik az ember. De akkor valóban ne márt legalább egy kicsit meghaladni önmagunkat, bátornak lenni.