Az mitől van hogy két ember teljesen különbözően érez egymás iránt?

Van egy lány, aki engem látszólag kedvel (persze lehet, hogy belül utál), de én rühellem. Kedves vagyok vele és segítek neki, tehát senki nem lenne képes megmondani, hogy nem bírom, de akkor had fessem le, miért nem csípem, és mit lát ebből más:

Más ezt látja: Igazgatja a frissen besütött haját, jajj milyen szép!

Én ezt látom: Már megint előttem lobogtatja magát, nem látom a táblát tőle, zavar a hangos mocorgása a széken és a kihullott hajszálai a tolltartómon landolnak...

Más ezt látja: Megigazítja a halovány sminkét és mesél a kalandjairól.

Én ezt látom: A mai nap már hatodszorra veszi elő előttem a szájfényét, ami nem gond, mert nem az én szám és bőröm megy tönkre, de az ostoba dumájától, ami az új hapsijáról szól, nem hallom a tanárt...

Más ezt látja: Zenét hallgat, milyen aranyos! Oh, a másik lány elmegy...

Én ezt látom: 120 decibellel üvölteti a "Pálinka szerelmemet", szétszakad a dobhártyám, visszavonulás!!!

Más ezt látja: Odament a barátnőjéhez!!! Oh, ebédelnek, az egyik salátát a másik csirkés szendvicset eszik. Jaj!!! Az egyik de szomorú képet vág! Biztos romlott volt a csirke!!!

Én ezt látom: *besavanyodott arccal* Ha még egy kioktató, vegán csirkementő sztorit meg kell hallgatnom, akkor kiugrom az ablakon!

Persze, az is lehet, hogy velem van a baj, benne van a pakliban...

De nem momdhatom el a lánynak, hogy nem bírom... nem akarom megbántani... mindegy, elég hülye helyzet...

mert két különböző emberről van szó.

A 3as tökéletesen összefoglalta, nyerítek :D