Mit csináljak, hogy ne féljek ennyire a férfiaktól?

Konkrét tanácsot ennyi információ alapján nehéz adni.

Illetve én sem vagyok szakember.

Nyilván az édesapád halála is közrejátszik ebben, nagyon is.

De nem hinném, hogy "csak" ez okozná a problémádat. Ezen kívül még más is táplálja a félelmedet szvsz.

A férfiak is ugyan olyan emberek, mint a nők; nincs sok különbség.

Talán rá kéne jönnöd, mi az, ami miatt a másik nemre így tekintesz?

Nem hiszem, hogy vigasztal, de csak fiú, férfi is ugyan így érez a nőkkel szemben.

Szerintem teljesen jól érzékeled, hogy ennek az egésznek az apaminta hiánya az oka.

De ez olyan szintű dolog, amihez már pszichológus kell.

Amikor én féltem a lányoktól (ugyanez a zavarban vagyok tőlük dolog volt), akkor ugye cikinek-gáznak-kellemetlennek éreztem magam és a szitut, és nem tudtam kezelni ezt a hirtelen jött serdülőkoros dolgot, megijedtem magamtól, hogy bennem vonzalom van mások iránt, és hogy ezt mások látják, és mit gondolnak rólam, és a többi.

Aztán én nem tettem a dologért semmit, meg annyira nem is vágytam a dologra, aztán mégis pár év alatt elmúlt, és már nem jöttem zavarba nőktől, és nem értettem, hogy most akkor miért kellett nekem kínlódnom emiatt, ha nem is akartam.

Aztán azóta változott már a dolog, és nem volt nőkkel gondom ilyen téren.

Szóval nem értem, hogy miért lehet nálad az, hogy hiába teszed ki magad a szitunak folyamatosan, mégsem tudod elsajátítani azt, hogy szorongás-zavarbanlét nélkül, önmagadat adva tudj társalogni férfiakkal :/