Le lehet élni úgy egy életet, hogy soha senkivel nem beszélsz?

Hát, úgy tűnik, igényed az lenne rá. Akkor mi gátol benne, hogy ismerkedj? Jársz dolgozni, képzésekre, sehol egy szimpatikus arc?

Ismerős a helyzet. Rájöttem, hogy fölösleges lenne bármi ilyesmiről is beszélni bárkivel, mert úgyis magamnak kell megoldanom rengeteg mindent, más csak "aha, ühüm" és tsi.-t mondaná, mert nem akar más bajával foglalkozni. Az, hogy elmegy za ember pl.: nyaralni vagy hasonló helyre, azt meg úgyis önmaga éli át, ne lesz jó/rossz ettől, így fölös erről is beszélni bárkivel is. Szóval igen, le lehet így élni az életet.

Ez csak egy kialakult szokás. Szerintem igen.

Sokaknak kincs kihez szólniuk, nincs akivel megoszthatják az életük történéseit.

Igen siman lelehet.Csak a legszuksegesebbet beszelem en is.

Én is ilyen vagyok, nem beszélgetek senkivel, nincs témám, meg szorongok is általában az emberek elött. Szeretnék megváltozni, mert ez miatt nem volt még barátnőm se, pedig már 29 éves vagyok. Eddig nem sikerült megváltoznom, már nem is fogok. Szóval így fogom leélni az életem, remélem nem fog sokáig tartani, mert ez így nagyon rossz.

17-es, menj pszichológushoz, aki melletted áll a változás útján. Nem kell így leélni az életedet, össze kell szedni a bátorságodat és otthagyni a komfortzónádat, egy külső segítséggel, aki megérteti veled, hogy képes vagy rá.