Van aki 30 felett uj eletet tudott kezdeni?

Igen, sosem késő! Ne foglalkozz a megkeseredett emberekkel. Válts munkahelyet, ha kell lakóhelyet is. Gondold végig miket rontottál el, illetve min tudnál változtatni.

Legyél pozitív, és ne a múlton rágódj.

Mozdulj ki, keress új hobbikat, legyél egyedül is, hogy ráébredj ki is vagy valójában. Önismeret a kulcs.

Ismerek valakit aki 50 felett kezdett nem is akármilyen új életet. Romániából költözött Magyarországra az anyjával egy garzonba. Itt alja munkákat kapott a vegyészmérnöki diplomája és sok nyelvtudása ellenére is. Például légkalapáccsal utat épített amitől erőltetési csomó is keletkezett a csuklóin. Az alkoholra is erősen rászokott. Először beszélgettünk vele a fémdetektoros aranyrög keresésről és a gazdag feleség találásáról. Mivel Romániában is jártasságot szerzett az aranyrög keresésben, csak hát a diktatúrában csak azt lehetett csinálni amit megparancsoltak. Aztán egyszer csak elege lett a hazai körülményekből és meglepően hirtelen már nagy hátizsákkal láttam amint a vasútállomásra megy Olaszországba az ismeretlenbe. Ott csövezett néhány hetet. Majd Ausztráliában kötött ki az aranymezőkön, fémkeresővel aranyrögöt keresett. Meglepően sikeres volt benne, mert tetszett neki hogy végre szabad. Már majdnem el is felejtettem mikor felkeresett a lakásomon egy szemre való hölgy társaságában. Ő volt a felesége, egy milliárdos üzletasszony és természetesen aranyrögöt már nem kapirgált. Férfi létemre törölnöm kellett a könnyeket a szememből, főleg mikor láttam az édesanyja boldogságát. Azóta egy családi házat is vett az anyjának de neki itthon mert ő innen nem akart már külföldre menni. Az alkoholról is teljesen leszokott és fiatalabbnak nézett ki mint amikor világgá ment.

További csattanó a történetben hogy volt aki le akarta beszélni a délre költözésről. Ő itthon van azóta is és alkoholista lett és ő azóta is az anyjával lakik egy panelban és persze szegényen.

Az említett ismerősömnek sosem felejtem a tanácsait, például hogy ha valami nem jó, ha valamivel nem vagyunk elégedettek azt bátran fel kell rúgni, kukába kell hajítani ahova való mert meg fogjuk helyette találni a tökéleteset, a maximumot amit csak elképzelünk. Ő is ezt tette első 50 évnyi elcseszett életével. Márpedig hányan elkövetjük azt a hibát hogy ha valami nehézkesen megy, például a hazai jó állások találása, mi mégis görcsösen csak azért is keressük azt ami itt nincs. Pedig közben meg mindannyian tudunk olyan lehetőségekről amit csinálni kéne mert tudjuk hogy az lenne a nyerő, a maximális siker.