Miért számít szinte bűnnek manapság ha nem iszok alkoholt? Miért ítélnek el emiatt?
Nem tudok elmenni semmilyen baráti, családi találkozóra hogy ne jöjjön elő a dolog. Barátaim, ismerőseim többsége értelmiségi, 30 körüli (ügyvéd, orvos, programozó, egyetemi tanár, stb). Bármilyen összejövetel van mindenki azonnal inni akar mintha kötelező lenne! Én mindig mondom hogy nem kérek köszönöm! Azért mindig megpróbálják rámtukmálni “csak egy kis pohárral”. Soha nem szerettem a piát, amikor először ittam és berúgtam kórházba kerültem. Azóta nem ittam és nem is szeretnék, nem jön be a szaga, az íze. Mindenki valami nagy dolgot sejt mögötte, más téma kapcsán mondta egy barátom hogy minket meg is vert az apánk amikor ivott? Nem is értettem, mert apám nem ivott! De ő emiatt hitte hogy nem iszok egyáltalán, mert biztos ő alkesz volt.
Vagy azt hiszik hogy alkoholista voltam vagy súlyos beteg vagyok. Nem merül fel hogy valakinek nem jön be! Barátnőm szülei évek óta nem állnak le a témával. Kínálgatják, elémteszik, nem értik meg! Kérdeztem őket hogy jobban örülnének ha egy alkesz lenne a lányuk párja? Csak néztek, nem értették. Náluk elfogadott hogy a fizikai munkában megfáradt nagy férfi hazamegy és pattintja a sört, hétvégén meg alig várja hogy legyen valami családi banzáj hogy “legálisan” nyakalhasson.
Elhiszem, hogy zavaró, de nem minden társaság ilyen. Rám soha senki nem tukmált még italt, de simán visszautasítanám, ha épp nem akarnék inni vagy nem tetszene az az ital (nagyon válogatós vagyok s nem iszom minden hónapban). Ez az én dolgom, akárcsak az elég speckó diétám. De mivel másnak semmi köze hozzá, az ismerőseim pedig jó fejek, nincs belőle gond.
Értem, hogy zavar, de ha kirakják, kirakják, nem iszod meg és kész. Ha nem tukmálnak folyton, akkor kibírható, ha igen, akkor én nem mennék, mert zavarkodó értetlenekkel mégis mit csináljak?
Nagyon rossz, hogy az országban tényleg ez a helyzet: elvárják, hogy igyon az ember. Én tudom kezelni és ahogy írtam, az én környezetem más, de sokaknak azért tud ártani. Miközben a nem ivás az egészségesebb és normálisabb dolog, az alkohol mégiscsak sejtméreg. Meg kultúra meg minden, én se lennék antialkoholista, de sejtmérget tukmálni arra, aki már sokszor nemet mondott, valljuk be, nem jó házigazdára vall.
Tényleg nagyban függ a társaság minőségétől, hogy mennyire tukmálják.
Régebben sosem ittam, mindig mindenki tukmálta, meg én voltam a "lúzer" mert nem iszok. Szakközépben egy osztálykiránduláson volt, hogy borral kínáltak. Elfogadtam, húztam belőle. Majd azonnal jött a "tessék szívj el egy cigit is" mondat. Akkor mondtam magamban, hogy inkább leszek magányos lúzer mint állatkerti majom akit kényükre-kedvükre etetnek-itatnak.
Egyetemen meg pont fordítva volt a helyzet, legtöbbször olyan emberekkel hozott össze a sors, akik szintén nem vedeltek ok nélkül. És sokszor konkrétan én éreztem már rosszul magam, hogy egyedül kérek egy sört és mindenki más kólázik. Vagy volt olyan barátnőm is aki egy kortyot nem ivott velem. És már én éreztem kínosan magam hogy egy romantikus pezsgőzést is kihagy. Bezzeg Facebookon a barátnőkkel azért feltette az iszogatós képeket.
Én nem szeretem az alkoholt. Nem elvi okok miatt, hanem mert számomra egy keserű lötty az összes, borzalmas íze van, és sokat kipróbáltam, szóval okkal mondom ezt.
Programozóként dolgoztam (nő vagyok) egy kisebb cégnél, ott aztán döntik a piát magukba. Az a menő, akinek orrán-száján folyik vissza az alkohol. Állandóan tukmálták, meg néztek rám hülyén, hogy én miért nem kérek, és végül sokszor arra következtettek, hogy terhes vagyok.
Akkor szoktak le róla, amikor tényleg terhes lettem, de szomorú, hogy csak emiatt értették meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!