Mi számít kétszínűségnek?

Szóval van egy ismerősöm, (meg biztos több is de róla tudom) aki mindenkinek azt mond amit hallani akar, a másikat meg mindig kipofázza... Na ő nagyon kétszínű ezzel tisztában vagyok. És vagyok én, tényleg nem akarok kétszínű lenni de vannak helyzetek amikor annak érzem magam. Például összeveszek valamelyik haverommal és ez annyira idegesít pl hogy mit csinált és ezt elmondom másik haveromnak, hogy Jesus... Meg van hogy azt mondom neki hogy én aztán itt befejeztem az illetővel, de aztán csak megbocsájtok neki. És akkor hülyén érzem magam hogy miket mondtam, persze nem olyasmiket hogy utálom vagy mittudom én, csak olyankor annyira kiakaszt az illető hülyesége hogy muszáj elmondanom. Természetesen nem minden szirszart csak ha tényleg összeveszünk. Na ezen próbáltam változtatni de nem vagyok én egy szent, nagyra becsülöm azt aki senkinek senkiről nem beszél, de van ilyen egyáltalán? Vélemény?