Mi a véleményetek azokról az emberekről akik azt vallják hogy rádióbarát zenét csak 'birka' emberek hallgatnak?

A gond csak ott van mikor valaki azért hallgatja azokat mert épp az a " divat " és nincs saját izlése stb.

Amúgy meg a rádióval ott a gond, hogy csak olyat játszanak ami átmegy a rostán...

6-os vagyok, nem én pontoztalak le, de ebből:

"#6 Rád meg no comment..."

nem sokat lehet érteni. Leírnád, hogy miért?

"Mára szinte semmi értékes művet nem adnak s mindenféle senkiházi fahangú médiakurtát reklámoznak s művésznek mernek nevezni, mint rusnya magdit...stb.

Igénytelen az egész a vihogó "műsorvezetőkkel" meg reklámokkal..."

Rúzsa Magdi tipikusan az, aki lehetne valaki, mert van hozzá tehetsége, de sz***rokat énekel. 6-os voltam.

Én amúgy összefoglalva azt gondolom, kevés ember tud sokat a zenéről. Ritka az olyan, aki zenetörténetileg művelt, és játszik is hangszeren. Én pl. gyűjtöm a zenetöris könyveket (csak könnyű zenéért),de nem zenélek én magam. Viszont az világos lett nekem, hogy a 60-as években lévő Hermans Hermits vagy egy Archies semmivel se volt kevésbé gagyibb, min bármelyik mai nyáltenger. És a Chirpy Chirpy Chip Chip se volt művészet. A Bon Jovi posztereim háulja tele van olyan zenekarokkal, akikkel ma már a kutya se emlékszik, de anno híresek voltak, tehát a 80-as évek is tele volt sz/-rokkal. Én a 90-es évek elején születtem. Akkoriban mindenki azt mondta, hogy a 90-es évek zenéje egy trágya (én is ezt gondolom az akkor MAINSTREEM zenéről, és az alternatív zenéi is 3 akkordosnak tűnnek), most bezzeg, hogy 2018 van mindjárt, a net tele van a jaj de jó volt a 90-es évek jellegű posztokkal, és úgy beszélnek róla, mint valami álomidőszakról.

Összességében egyetlen műfajt se lehet megítélni, mert aki megteszi, általában nem ért hozzá eléggé. A legtöbb ember pl. nem is asszoszicál másra ilyenkor, mint pop, rock, rap. Viszonylag keveseknek jut eszébe pl. a gospel, amit valaki itt írt, vagy a klasszikus jazz és társai. Aki nem szereti a gépzenét, annak úgyis a tüc-tüc jut eszébe, nem a Kraftwerk, aki meg a rockot utálja, az azt fogja tudni, hogy a rock csak ordítás, és nem fog tudni nagyon tehetséges rockénekesekről. És mindenki felületesen ismeri azt, amit utál, hiszen ha nem utálná, akkor hallgatná meg részletekbe menően.

6-os voltam.

Azt mlg mindig nem értme, mitől kevésbé rock mondjuk egy Give me the beat boys and free my soul,mint egy Nightwish.

Én akkor tartom ötlettelen birkaságnak, amikor a rádióban 123526odszorra adnak le egy totál középszerű vagy gyengécske számot és hiába unja az illető, nem kapcsol el.

Pl Shape of you. Valamelyik modern rádió nagy liblingje. Leadja egy nap kb 15-20× is. Az a szám elsőre nem is olyan rossz. De többszázszor már ha meghallom a "kóvájóvájóvájóváj" meg a "kamóndebébikummant, kam ón the bébi kummant" refréneket, akkor feláll a szőr a hátamon és dühösen elkapcsolok.

De alapvetően ezzel a számmal se volt bajom úgy az első 50 alkalomig. De utána terhessé, majd ellenszenvessé és irritálóvá vált.

A birkaság abból fakad, hogy azt zabálja amit elé dobnak. Föleszi a pelyvát és a szemetet is, mert azt kapja és beéri vele.

Én úgy hidalom át, hogy ha pl megyek autóval, megy a rádió, de amint valami unt szarral akarnak 'szórakoztatni' lövöm is át mp3ra, magam által választott zenékre.