Lehetséges egyszerre tudatosnak és boldognak lenni?

+nem tudod mit jelent a boldogság

De amúgy tudatosan el lehet érni boldogságot.

Az értelmed ne keverd a tudatoddal! Az értelem önző, mindenkit ellők magától, mindenkibe beleharap, a tudat az átölelő, az egységben hisz és abba akar belenőni.

De kretén kérdés!

Hát,ebben a mai világban már nagyrészt csak tudatosan lehet elérni a boldogságot. Hogyha nagyban ránézel erre az egész "képre",erre az egész színdarabra, amit együtt játszunk, meg akartunk tapasztalni dolgokat, ki akartuk magunkat próbálni egyes szituációkban, és az a helyzet, hogyha fölülről, nagyban nézel rá erre a képre, és nem veszel el a részletekben, akkor látni fogod, hogy ez az egész csak játék, és elfogadod, amit eléd pakol a sors, mondván, hogy "ez van." És a múlt meg a jövő nem létezik , csak a jelen pillanat van, és csak abból lehet kihozni a maximumot az adott lehetőségekhez képest, és akkor sem a rosszal törődni, hanem rálátni a dolgok napos oldalára. Hogy pl "ez is csak fejlődésért történik", vagy "annak az adott embernek biztos az volt a dolga, a szerepe az én életemben". Vagy hogy ne azt nézd, hogy mid nincs (pl működőképes akármicsodád), hanem örülj annak, értékeld azt, amid van. Pl neked van két lábad, van két kezed, igaz, hogy rossz, de legalább van állásod, stb. És hogy ez a "színdarab", amit így együtt megalkotunk, játszunk ez "így volt csoda". És nem rágódni a múlton vagy aggódni a jövő miatt, hanem, hanem (ide már ennek a mondatnak a végére nem tudom, hogy mit akartam írni). Ja meg mégegy, a másik mondatot nem így akartam befejezni, de valaki ezt is mondta, hogy látsz magad előtt valami kupac mocskot, de hogyha megfordulsz, teszel egy 180fokos fordulatot, akkor ott pedig nyílik egy virág. Arra összpontosíts, és akkor abban a pillanatban csak az a valóság létezik, mert oda teszed a figyelmed. A többi, amivel nem törődsz, nem kell törődnöd, lehet olyan, mintha nem is létezne. Ebben saját vélemény is van benne, nem fullra így fogalmazta meg talán a másik emberke. Mert mondjuk pl szép dolog amúgy segíteni másoknak is, csak ne rokkanjunk bele, mert a saját életünk meg pedig addig elakad, és saját magunkért születtünk ebbe a világba, saját megtapasztalásokat gyűjteni, és ha folyton másoknak segítesz, és úgy, hogy ez neked nem okoz örömet közben, akkor "el fogsz fogni", pont te kimaradsz a saját életedből, de ha viszont örömödet leled benne, akkor az meg tök jó, mert akkor meg elvileg ott van a helyed adott pillanatban éppen akkor. Lehet, hogy nem mindent jól írtam le teljesen még

Szerintem lehet egyszerre tudatosnak és boldognak lenni. Lehet tudatosan törekedni a boldogságra, keresni a pozitív élményeket, akár pl. a szeretetteljes emberi kapcsolatokat is. Sokféle boldogság létezik. Pl. én 40 év munkaviszonya alatt nem voltam soha olyan helyzetben, hogy igazán kiváló, arra érdemes ismerőseim előmenetelében segíthettem volna - miután főnöki pozícióba nem kerülhettem a kontraszelekció miatt - már attól boldog vagyok, hogy legalább senkinek nem ártottam, viszont sokakat vigasztaltam és szeretetet mutattam irányukban. Amúgy meg a szív és az ész egyaránt fontos az életben.