Ha valaki azt mondja hiáányoznak neki a veled való beszélgetések akkor szerintetek mint személy is hiányzol neki? Mi a ti személyes tapasztalaitok ilyen téren?

Az egyik "barátnőmről" van szó.Azt mondta hiányoznak neki a velem való beszélgetések,hozzátette én is, de a beszélgetések nagyon hiányoznak neki.A nyomatékos hangsúly a beszélgetéseken volt.Pont amiatt távolodtam el tőle,mert folyton magáról beszélt,mellette nem lehetett kibontakozni.Nem tud úgy hallgatni,hogy elmondjam neki ami bennem van.A másik ok,ami miatt távolságtartó vagyok vele,hogy nem képes megadni egy alaptiszteletet,voltak kifejezetten szemtelen,pofátlan megnyilvánulásai.Az én születésnapomról nem kellett,hogy megemlékezzen,ha elmentem az övére mondta a kisfia összetenyerelte a süteményt,hozzátette születésnapi összejövetelt hétvégére tervez,de egy szóval se mondta menjek el.A másik közös barátnőnk születésnapját sosem felejtette el.Az enyémet sem,csak nem volt képes irni, eljönni,és nem egyszer.Sokszor voltak rejtett gúnyos megjegyzései.Ha valamit nem megtettem neki azt sem mondta köszönöm,holott neki rosszul esett amikor hozzá közel álló személy igy viselkedett vele.Most veszetség is érte,meghalt az apósa az elmúlt héten.Összefutottunk ma és akkor mondta gondolt rá,hogy ir nekem.Meg reméli nem bántott meg akaratán kivül.A sok tiszteletlen megnyilvánulás,beszólogatás nem hiszem,hogy akaratán kivül volt.Úgy érzem neki az hiányzik amit vár,remél tőlem egy jó lelki beszélgetés.Kutyából nem lesz szalonna.Ha újbol elkezdem őt meghallgatni,összejárogatni vele,ha hagyom ugyanúgy fog viszonyulni hozzám.Változtam is azóta,más dolgok, emberek váltak számomra fontossá.Ez nem is volt valódi barátság.Ha igazán fontos lettem volna számára nem vett volna semmibe hosszú időn keresztül.