Számodra melyik az ijesztőbb, ha egy férfi szokott sírni, vagy ha egy nő sosem?

Szerintem egyik sem ijesztö - emellett egy nö, aki nem sír, még közel sem hidegvérü - az egész mást jelent.

Inkább vagyok egy érzelmesebb ember társaságában, mint egy hidegvérűvel, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő.

Jesszusom, akkor aki nem rinyál mindenen, az érzelmileg autista? :D Amúgy rólam is gondolhatnák azt, hogy sosem sírok, mert ha annyira rossz kedvem van, hogy úgy érzem, csak egy kiadós sírás segíthet rajtam, nem kezdek el mindenki előtt bőgni, hanem kibírom addig, amíg haza nem érek és be nem zárkózok egyedül a szobámba, ugyanis ez szerintem senki másra nem tartozik...Akkor én is autista lennék? :sss Miket meg nem tudok magamról az itteni pszichológusjelölteknek hála.

Én a másik véglet vagyok, állandóan sírok. Érzem, hogy a sírás által kitudom adni a negatív érzéseimet.

Kicsit ha a nő, mert nehéz megnyugtatni őket. A hapsik hamar letudják. A gyerekkorom jön elő a sírásról;(.

Attól, hogy egy nőben van annyi tartás, hogy nem bőg mindenféle random idegen előtt, még nem "érzelmi autista" (csak tudnám, honnan vetted ezt a baromságot:D).

Én nem bírom az érzelemmentes fazonokat, úgyhogy ezek a hidegvérű robot nők nekem meh. Szerintem aki ennyire kemény meg érzelemmentes az kompenzál valamit, egyáltalán nem becsülendő dolog nem elérzékenyülni olykor-olykor.