Miért szeretnek sokan álszenteskedni?

Természetesen nem mindenki, de sokan.

Vegyük például az itt gyakran felmerülő, legegyszerűbb példát. Mennyit költ magára egy igényes nő.

Amennyiben valaki azt írja, ő például 30-50 ezret havonta, rögtön jönnek a támadó válaszok, hogy a világ háromnegyede éhezik, biztos a szülei/párja pénztárcájából, biztos önértékelési gondjai vannak, biztos vásárlásmámniás, bezzeg ők micsoda természet lányai, ennek messze csak a töredékét.

Ha valaki leírja, kevesebbet, legyen mondjuk pont egy nullával kevesebb, 3-5000Ft, akkor megint jönnek a támadó válaszok, hogy ehhez ám nagyon igénytelennek kell már lenni, bezzeg ők a tízszeresét (amit pont egy megelőző kérdésben szorgalmasan szapultak), és még az is csak a legalapabb, épp hogy csak telik valamire.

Miért nem lehet úgy véleményt nyilvánítani, hogy közben nem rúgok bele, nem sértem meg a másikat, nem illetem közönséges jelzőkkel?

Komolyan mondom, az sem lepne meg, hogyha kiderülne, hogy mindegyik választ (azaz mindkét csoport bírálatát), ugyanaz az 5-10 ember írná