Valamit nagyon rosszul csinálok?

Gyerekként, tiniként nagyon szegények voltunk, eldöntöttem, ha felnőtt leszek, igyekezni fogok megteremteni egy átlagos életszínvonalat.

Gazdag soha nem akartam lenni, nem érdekel a luxus, a márkák, egyedül az utazás és a könyvek az, amire lelkesen áldozok.

Dolgozom, mellette tanulok (nyelvvizsgát tettem le nemrég, egyetemet kezdek októberben, ha semmi nem jön közbe), tehát nem abból van pénzem, hogy eltartanak, vagy másoknak ártok...

Viszont sokszor van lelkifurdalásom azért, mert jobban élek, mint korábban. És aggódom, hogy emiatt vagyok balszerencsés, mert szembementem a sorsommal. (Egészsségemmel van néha gond, illetve ha plussz összeghez jutok, pl fizuemelés, akkor még biztos, hogy azon a héten elromlik valami, és a kapott pénz kétszeresét fizetem ki mondjuk egy nélkülözhetetlen háztartási gépre).

Néha úgy érzem, ez amiatt van, mert nem érdemlem meg, hogy jó anyagi helyzetben éljek. Hiszen akkor eleve beleszülettem volna, mint sokan mások.

Vannak pl gazdag ismerőseim, akik kemény munkával teremtették elő, amijük van, és szívesen költenek magukra. Pl az egyikük mesélte, hogy nyaraltak, egy hétre 10 000€ volt a hotelszoba, de ez jó, mert ez már a 80%-os engedményes ár. Nem irigylem tőlük, nem is szeretnék így élni.

De ha magamnak veszek valami apróságot, ami nem volt feltétlenül szükséges (mondjuk egy harmadik pulcsit a kettő meglévő mellé), akkor sokáig lelkifurdalásom van, hogy bezzeg mennyien vannak a világon, akiknek rosszabb, mint nekem.

A kéregetőknek szoktam adni, de ha mindnek adnék, akkor a végére én is beállhatnék közéjük.

Röviden: úgy érzem, nem érdemlek meg egy normális életet, mivel gyerekként máról holnapra éltünk, és félek, valami nagyon rossz vár rám, ha nem teszek többet másokért, de nem tudom, mit kéne tennem pontosan