Ha elég okos vagyok ahhoz, hogy tudjam, mennyire buta vagyok, akkor most okos vagy buta vagyok?

Aki tud, és tudja is, hogy tud, ő a veszélyes. Tőle óvakodjatok.

Aki tud, de nem tudja, hogy tud, ő a bölcs. Tőle tanuljatok.

Aki nem tud, de tudja , hogy nem tud, ő az okos. Őt tanítsátok.

Aki nem tud, de nem tudja hogy nem tud, ő a hülye. Őt hagyjátok.

Ez szép, de egy dologgal nem értek egyet. Van olyan bölcs, aki tudja, hogy bölcs, max nem reklámozza.

Pl. papok, tanítók, jobb tanárok. Tőlük lehet tanulni. Még szerénységet is.

Meg is lehet fordítani: ha valaki okos, de butának képzeli magát, akkor okos valójában? Ha ő mellékesen ledoktorál kvantumfizikából de butának véli magát, akkor buta? (tegyük fel pl. amiatt, mert a szakmája legeslegjobbjaihoz hasonlítja magát, vagy épp olyanokhoz, akik szakmán kívüliek, akkor ez valahol még érthető is lehet). Valójában pedig azért nyilván okos (ha az átlagnépességhez nézzük az IQ-ját).

Szerintem ahhoz, hogy valaki tudja, hogy buta, nem ész kell, hanem önismeret. Illetve az, hogy képes legyen ezt elfogadni (ha nem fogadja el, nyilván tagadni fogja, még saját maga előtt is - szerintem sok ilyet ismerünk).