Előítéletes vagy a másik külseje alapján?

Engem nem taszít a koszos büdös külső, ha tudom, olyanok az illető életkörülményei. De amúgy sem.

De most így végiggondolva, milyen külsejű ember az, ami taszít, meg nem tudnám mondani.

Inkább onnantól kezdve, legyen az bármilyen külsejű, ha látom, hogy flegma, mogorva, lekezelő, stb.

Persze hogy előítéletes vagyok, és ez teljesen normális, segít az agynak információt szűrni.

De a tapasztalt ember természetesen nem ez alapján fog megítélni egy ember, ezzel csupán elő-ítél.

Mindenki az! Ha még csak a mp tized részéig is, első benyomása mindenkinek van a külső alapján.

Sajnos nem árulok el nagy titkot, de az ilyen külsőségek alapján való előítélet az esetek 80%-ban beigazolódik.

A maradék 20% meg a kellemes csalódás.

Mindenkiben van egy egészséges szintű előítélet és a legtöbb ember alkalmazkodik is ehhez. Például olyanra gondolok, hogy ha üzleti tevékenységgel foglalkozok, akkor nem állítok oda egy céghez sortban és strandpapucsban, mert bizony a ruha teszi az embert. Én üzleti tevékenységgel foglalkozom amit rézben itthon végzek, részben kijárok helyekre, de arra felkészülök. Volt olyan, hogy valaki szombat délután csengetett be, mikor a párommal grilleztünk, és füst szagúan, ittasan mentem a kapuhoz. Mondanom sem kell, hogy a kuncsaftot akkor láttam utoljára, még én éreztem magam kellemetlenül, holott nem jogos egy ilyen helyzetben következtetést levonni.

Van viszont a már nem egészséges szintű ítélkezés, mint amilyen a sógornőm. Már rettentően idegesít, hogy amint meglát egy embert aki neki nem tetszik, vagy nem az ő ízlésének megfelelő, percek alatt mélyreható jellemrajzot készít a nemi identitásától kezdve az iskolázottságáig, mindent.

Általában azok a kellemes csalódások, amikor valakit a teste miatt "ítélték el".

->mivel erről sok esetben nem tehetnek.

De ha valakit a ruhája alapján ítélek el (mert bizony mindnekinek vannak gondolatai az emberről első ránézésre, az elítélés elég durva szó erre, de ez most mellékes)-folytatódik a mondat eleje: azok általában beigazolódnak. Mivel a általában ezzel a saját stílusát is megmutatja, egy kicsit a jelleméből.

Én diagnosztizálok de odataszem, hogy mennyiszer csalódtam (kellemesen is)

Ezek után nem skatulyázom az illetőt hanem elfogadom, hogy mindenki változhat, főleg manapság.