Hogy törjek ki abból, hogy még mindig nagyon befolyásol a szüleim véleménye rólam?

Úgy érzem, mintha még most is nekik akarnék mindenben megfelelni, miközben ezt kiterjesztettem a párkapcsolataimra is. Hiába tudatosítom magamban, hogy senkinek se akarjak megfelelni, tudat alatt csak arra vágyom, hogy anyukám is elégedett velem és a párom is. Mintha csak ez lenne az életem két boldogságforrása: ha anyukám elégedett velem (általában akkor az, ha van párom és jól megy az egyetem, mintha még mindig gimiben tanulnék, úgy áll hozzá), és ha van párom, aki elégedett velem.

És ez szörnyű :D

Mert ahogy tapasztaltam, a kettő üti egymást. Nincs párom, mert nem tudom magam elfogadni és azt várom, más fogadjon el, és közben stresszel anyukám elvárása is.

Most is nem rég szakítottak velem, el se akarom mondani, mert úgy se értené, csak sajnálna, és nem értené, miért ilyen a lánya, hogy minden srác kidobja csak. Egyszerűen nem érti ezeket a dolgokat, de közben meg nyomást tesz rám, és inkább menekülnék csak, pedig szeretem.

Nyilván az lenne a legjobb, ha elengedném ezt az egészet, és a saját értékeim alapján el tudnám fogadni magamat, de fogalmam sincs, hogy csináljam.