Ez a nő, hogyan bolondulhatott meg ennyire?

Valószínű, hogy ez a nő elmebeteg. Nem egy traumába bolondult bele, akkor is ez történt volna, ha nem éri semmilyen megrázkódtatás.

Azt is el tudom képzelni, hogy pont azért hagyta el a férje, mert már régebben sem stimmelt vele valami, lehetetlen volt vele együtt élni.

Sajnos, a betegség nem válogat, normális, okos, intelligens, diplomás embereket épp úgy elér, mint tanulatlanokat, butábbakat.

Rengeteg ilyen ember ismerek, mivel 40 éve dolgozom pszichiátrián. Teljes gyógyulásra az orvostudomány mai képességei szeriont kevés az esély, de folyamatos kezeléssel jó életminőséget lehet elérni ezeknél a betegeknél.

szerintem relatív, hogy normális volt-e, nem tudom, mennyire ismered. előfordulhat, hogy alapból nagyon labilis volt, esetleg hormonháztartási problémái voltak, az is lehet, hogy stresszkezelési gondjai voltak előtte, vagy csak simán gyenge volt az idegrendszere. Sok dolog kiválthatja, nem vagyok pszichológus sajnos, hogy hasonlókat mondjak, de ha van itt szakember, kíváncsi lennék a válaszára.

Szerintem kellett, hogy legyen valami lelki előzménye is.

Valószínű hogy súlyos idegösszeomlást kaphatott, és labilis lett. Sokszor előfordulhat,

Ismerek 2 embert is akik okosak voltak, de összeomlottak.

Az egyik a kolléganőm volt, ő szó szerint matekzseni. Matematikus volt, és nagyon sokáig csillagászként is dolgozott. Mások történetéből tudom, hogy a hölgy folyamatosan tanult, és a sok matematika összeroppantotta idegileg. Valami kutatáson vett részt. Túl sokáig erőltette magát.

A munkahelyen ahol dolgozott, ő volt a "mindenes lány" Takarított, segített alkatrészeket kihozni, ő ment el a boltba, hogy 15-20 embernek vegyen reggelit. Lelassult személy lett, de még így is másodpercek alatt kiszámolta fejben, hogy 20 embernek mennyit kell majd fizetnie. A boltban előre megmondta a végösszeget mint, hogy a pénztárgép kiírta volna. Nagyon kedves hölgy volt, sajnáltam.

A másik szintén hölgy a szomszédunk volt. Alapjáratban mindig normálisan viselkedett. Anyukájával élt, és mindig kedves volt. De minden évben május 20-án (ezt a dátumot még ennyi év után is megjegyeztem) egy régi kopott menyasszonyi ruhában, fátyollal, csokorral a kezében volt 3 napon keresztül. Ebben a 3 napban mindenkitől akivel találkozott a folyóson vagy az utcán, megkérdezte, hogy nem tudják mikor jön meg a vőlegénye? Mert várja.

Anyukája jóba volt anyámmal, és neki mesélte, hogy 19 évesen lett volna az esküvője, de a vőlegény nem jött el, mert meghalt. Összeroppant. Mesélte, hogy annak örül, hogy legalább csak évi 3 napot roppan össze, az év többi napján normális-

Őt is nagyon sajnáltam..

46/N

# 4

Te jó Isten, nem szoktam elérzékenyülni, de ettől majdnem elsírtam magam (mindkettőtől).

Nekem középiskolában volt egy osztálytársam, aki kitűnő tanuló volt és ezt el is várták tőle otthon. Csak akkor szerették, ha ötöst vitt haza, a négyesért már balhé volt. Tovább tanult a közgazdasági egyetemen, végig kitűnő volt. Egyszer mutatta, önszorgalomból egy nagy halom füzetet teleírt matek példákkal, már a kisujjában voltak a megoldások.

A véletlen folytán oda jött dolgozni az egyetem elvégzése után, ahol én dolgoztam. Nem sokáig volt ott, mert lefülelték, hogy nagyon iszik még munkaidő alatt is, pedig nő volt és amíg én ismertem, soha egy kortyot nem ivott.

Később teljesen lecsúszott, bekerült a pszichiátriára, majd a zárt osztályra és teljesen leépült. Az egyik pszichiátriai otthonban halt meg fiatalon.

Szóval szerintem elképzelhető minden, nem mindenki bírja az élet terheit és az sem mindegy, milyen a családi háttere.

#4.

:(