Miért feministák gyakran a megcsalt vagy elvált nők, amikor a feminizmus sok esetben családellenes?

A feminizmus nem családellenes. Már úgy értem az eredeti, az igazi. Az eredeti feminizmus mindössze egy polgárjogi küzdelem volt, nagyon hasonló ahhoz, amit sok, elnyomott, feduális társadalmi réteg is megvívott az idők során. Főképp ugye a választójog állt a középpontban, de úgy umblock arról szólt, hogy a nők, mint "társadalmi réteg" egyenjogúvá váljanak. Ennyi, nem több. Ha valaki ezekkel az eredeti célkitűzésekkel nem ért egyet, akkor sajnálom, de azt kell mondanom, a középkorban ragadt.

Az már más kérdés, hogy az idők során miféle más célokkal egészültek ki ezek. De hát így van ez minden ideológiával(a feminizmus is csak egy ideológia), az idők során torzulnak, továbbgondolják őket, és előfordulhat, hogy borzasztó dolgokhoz használják fel őket. Az, hogy eztán a begyöpösödött alakok az eredeti ideológiával azonosítják az új hullámokat is, már az ő bajuk. Akik nem látnak túl rajtuk, azoknak úgyis mindegy...

Már ott hibádzik a dolog, hogy a feminizmust a férfigyülőlettel azonosítod.

Az is meredek kijelentés, hogy "a feministák gyerekkellenesek". Vannak olyan EMBEREK, akik nem kedvelik a gyerekeket, nem akarnak sajátot, de ennek semmi köze ahhoz, hogy feministák-e, vagy sem. Én feministának tekintem magam, két gyerekem van, szeretnék még egyet. Ja, és férjnél is vagyok. Semmi bajom a családdal. A probléma ott kezdődik, hogy sok családban a nők tényleg alárendelt szerepben vannak, mert a háztartás, gyereknevelés automatikusan az ő feladatuk, még főállású munka mellett is, így viszont az ő esélyeik lényegesen kisebbek egy eredményes karrier felépítésre, mint a férfiaknak. Tudom, nem minden nő akar fényes munkaerő-piaci karriert. Nem is kell mindenkinek vezetőnek lennie, nem mindenki alkalmas rá, nem mindenkinek való. Én se lennék jó főnök, nem is szeretnék az lenni. De sok nőnek már arra sincs esélye, hogy jó munkaerőnek számítson a munkahelyén, mert ha a gyerek beteg, az az alapértelmezett, hogy csak ő maradhat otthon. Ő az, aki soha, semmikor nem vállal be többletmunkát, mert neki rohanni kell a gyerekért. stb. Természetesen nem azt mondom, hogy mindenhol így van, sőt, most már itthon is elindult valamiféle változás ilyen téren, ami tök jó, de még mindig túl sok nő van kiszolgáltott helyzetben családon belül. És ennek a hátulütői akkor mutatkoznak meg, ha a házasság ezért vagy azért, de felbomlik, vagy ha a férfi munkaképtelenné válik.

Ezekre a problémákra rávilágítani nem családellenesség, nem gyerekellenesség.

Kétfajta feminizmus van, a fanatikus, meg a normálisabb.

A normálisabb feminizmusnak és is a "tagja" vagyok, én ugyanagyitt dolgozok, mint a párom, ugyanolyan beosztásban, de kevesebbet keresek, ami szerintem nem fair, de végül is jól élünk, úgyhogy ezért nem panaszkodom. De mivel egyforma munkaidőben dolgozunk, ezért elvárhatom, hogy otthon ő is kivegye a részét a házimunkából.

De sajnos, sok nő elmegy a fanatikus irányba, ahol tényleg a férfiak elnyomását akarják, na én ezekkel nem állok szóba. De vannak ismerőseim akik igen, az egyik barátnőmnek egy gyerekkori barátja is ilyen. Na a barátnőmnek van három gyereke a legkissebbik most másfél éves, a legnagyobbik pedig idén kezdi az iskolát. Az anyuka otthon marad, és nem adta bölcsibe a gyerekeit (óvodába jártak), úgyhogy otthon marad. Na a feminista, gyerekkori barátja, majdnem leszedte a az apuka fejét, merthogy ő nem engedi el a feleségét dolgozni, megy, hogy elnyomja a párját. Na szegény férfi azóta minden nap megkérdezi a feleségétől, hogy biztos, hogy otthon akar- maradni. A gyerekkori barát, pedig nem érti meg, hogy hogyan lehet választásból otthon maradni.

Érdekes story.

Én, mint enyhe feminista csak megbecsülést szeretnék elérni, és arra kérném azokat a kedves, fanatikus, őrülteket, hogy a többi nő életét ne keserítsék, mérgezzék már meg. Azt kéne elérni, hogy mindenki maga tudjon dönteni, nem pedig létrehozni egy Amazon bolygót (és itt a görör mitológiai amazonokról beszélek és nem a DC félékről)

Családellenes?

Nem sok feminista oldalon járkálhattál.

Bár én nem tartom magam feministának, azért azt észrevettem, hogy minden szart rájuk akarnak kenni, holott pl. "a férfiak egyre többen utasítják el a családi szerepeket" ez ordító nagy baromság, amikor gyerek voltam a 80-as években, szinte alig volt olyan barátom, akinek ne lépett volna le az apja, vagy ne szarta volna le a saját gyerekét. És ehhez vajmi kevés köze volt a feminizmusnak. Egyszerűen élni akarták a saját életüket.

Ugye azért rémlenek azok a viccelődések, hogy a "nő kényszeríti gyerekre és hajtja a házasság börtönébe a férfit"? Nah ezt a leghímsovinisztább ismerőseim szokták mantrázni, tele a facebook oldaluk "a zasszony így meg úgy" poénkodásokkal...De ha egy nő nem akar házasodni, akkor fordul a kocka, akkor ő egy önző r:bancnak számít...

.

A feminizmusnak is vannak mértékei, ágai. Én feministának tartom magam, de a szélsőséges feminizmust sosem támogattam. Sosem voltam családellenes, szerelmes típus voltam mindig és párkapcsolatban vagyok boldog, szeretem / értékelem azt, ha a férfiak segítenek nekem és kedvesek velem. Gyereket nem akarok, de nem azért, mert gyerekellenes lennék, és tisztelek mindenkit, aki jó szülője a gyermekének, kortól függetlenül.

Nekem a feminizmus / egyenlő jogok azt jelentik, hogy mindenkinek van joga választani, hogy mit akar kezdeni az életével, és nem értek egyet abban, hogy maga a család mint intézmény nőelnyomó lenne. Akkor az, ha a férfi elnyomja benne a nőt, ennyi. A feminizmus nekem nem azt jelenti, hogy a nőből legyen férfi vagy magasabb rendű. Amikor elkezdődött ez a mozgalom, akkor azért nevezték feminizmusnak, mert a nők érdekében harcoltak, mert tényleg el voltak a nők nyomva... nem azért, mert a nőket jobbnak tartanák.

Pl. a feminizmus eszméi közül tisztelem és tartom azt, hogy nem minden nőnek a konyhában van a helye, hogy nem verünk nőt csak mert kihűlt a férjnek odaadott vacsora, hogy mindenki válasszon olyan szakmát nemtől függetlenül, amilyet szeretne, hogy ne undorkodjanak nőkre csak azért, mert: 1) nem úgy néznek ki, mint a médiaideál, 2) el mertek válni, 3) nincs gyerekük, 4) "férfias" a szakmájuk, 5) x éves korukig nincs párkapcsolatuk / férjük.

Tudom, hogy szentségtörést követek el, de azért is leírom:

Rengeteg nő van, aki ilyenkor megbánja, hogy férjhez ment és gyereket szült!

Nem egyszer tanácsolták nekem is, hogy sose menjek férjhez, és ebbe a vilagba ne szüljek gyereket. Vagy ők mondják ki azt, hogy én csinálom jól, hogy nem hajtom igaba a fejemet.

A legtöbb nőt a házasság alatt csak kudarcok érnek. Ahogy egyedülálló anyaként is.

Nem veszik fel jó munkahelyre, utálják mert mindig otthon van, ha beteg a gyerek, lenézik, mert csóró, megvetik őket a férfiak, mert csak eltartót keres, és eldobta egy másik férfi.

Egyáltalán nem ítélem el azt a nőt, aki ilyenkor kijelenti, hogy elrontotta az életét azzal, hogy családot alapított. Kvázi családellenes nézetek vall és terjeszt.

Kedves 9-es

Persze van úgy, hogy rosszul döntöttek, és azt kívánnák, hogy bár ne mentek volna bele a kapcsolatba vagy bár ne vállaltak volna gyereket, vagy később vállatak volan gyereket.

És ezzel semmi gond nics, bár nem tudják visszacsinálni. Amit viszont nem értek, hogy miért kell a saját kudarcaikkal megkeseríteni a többi ember életét.

Mert az nem igaz, hogy csak olyan családok vannak, ahol nyüglődnek a partnerek. Rengeteg normális kis és nagy család is van, akik boldogan meglennének a feminista hírek nélkül is.