Szerintetek túl válogatós vagyok?
18 éves lány vagyok,lassan két éve nincs barátom.Kezdem azt hinni,hogy talán bennem van a hiba amiért senkivel nem jön össze a dolog.Tudom milyen negatív sztereotípiák keringenek a korosztályomról,ahogy azt is,hogy hideget meleget kapok majd a kérdésem alatt.
Mégis érdekel más objektív véleménye a dologról,hisz lehet elfogult vagyok magammal kapcsolatban.
Félreértés ne essék,nem arról van szó h kétségbeesetten keresek magam mellé valakit,sosem voltam kapcsolat centrikus,csupán pár dolog amit tapasztalok elgondolkoztat néha,hogy azért ennek mégsem így kellene menni.
Igaz,hogy sokat változtam az alatt az idő alatt míg egyedül voltam,nem kezdek felesleges beszélgetésekbe,nem igazán használom a közösségi oldalakat,számtalan "barátot" ignoráltam az életemből,és nem érdekelnek az üres beszélgetések sem.
Viszont adok lehetőséget a pasiknak.Azonban hamar elvesztem az érdeklődésem mert legtöbbjükön azt tapasztalom,hogy vagy az exéről panaszkodik(ami régen rossz),vagy kétségbeesetten próbálkozik tetszeni nekem (mintha ez lenne az utolsó esélye egy párkapcsolatra),vagy megjátssza magát és rágörcsöl az olyan elemi dolgokra is mint a humorosság.
Vagy pedig csak arra megy,hogy kapjon pár pikánsabb képet.
Na most alapvetően engem nagyon megtud fogni a belső,és elszomorít,hogy semmiféle belső értéket nem tapasztalok ezeknél a fiúknál.
Alapból úgy vélem,hogy aki neten ismerkedek meg,nem biztos,hogy az életem része lesz.
Továbbá nem vagyok hajlandó képeket küldeni magamról ha a profilomnál mindent megtalál amire szüksége van,inkább találkozzunk személyesen 1 órára mint pötyögjünk egész este.Emiatt elutasítónak tűnhetek?
Próbálom magamban is keresni a hibát,de még mindig úgy gondolom,hogy alapvető elvárás az intelligencia,figyelmesség,udvariasság és még a saját igényeimet nem is néztem,mert nem akarok sokat elvárni de én a humorérzékbe tudok a legkönnyebben beleszeretni.
Szerintetek válogatós vagyok?Ennél lejjebb sajnos nem tudok adni az igényeimből,és nem is akarok.
Előre is köszönöm a válaszokat és bocsi ha hosszú lett.
Mindenki akivel kozelebbi kapcsolatban vagyok azt mondja, hogy mar mar veszelyesen objeltiv a gondolkodasom, de meg en is elveszitem a fejem, ha olyan lannyal kell beszelnem aki "ne adj isten" tetszik. Szerintem senkitol nem lehet elvarni, hogy az elso talalkozasok alkalmaval teljesen onmaga tudjon maradni es ne gorcsoljon ja a dologra. Az elso benyomas fontos es pont ez az oka annak, hogy sokszor kellemetlen helyzetek szuletnek.
A szemelyes talalkozo viszont tenyleg jobb. A chat mindig szemelytelen marad, nem szamit ki mit mond.
Kezd megint meghulyulni a telom, ugyhogy abba is hagyom a szovegelest, tovabbi szep napot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!