Hogyan engedjem el a régi dolgokat végre?
Huszonéves lány vagyok. Elképesztően fáj az idő múlása, hogy minden ami volt, véget ért. Hiányoznak a Nagyszüleim, akik felneveltek, a régi családi nyaralások. A barátok, a hely, ahol gyerekkoromban laktam. Néha elmegyek arra, és csak nézem az ablakát annak a lakásnak, ahol a Nagyszüleim élték le az életüket, nevelték fel a gyerekeiket és engem. Iszonyúan fáj. Minden, ami régen volt hiányzik, a barátok, az akkori szerelmem, az, hogy akkor még a szeretteim fiatalok voltak.
Tudom, hogy mindez természetes, nem kellene ezen nyavalyognom felnőtt ember létemre, de ha csak eszembe jut mindez, rám jön a sírás.
A legrosszabb pedig, hogy a jövő egyáltalán nem érdekel, sosem foglalkozom a holnappal, csak a ma van, megrémít a jövő. Semmi motivációm nincs, csak élek, és csinálom, amit kell, közben csak a múltra gondolok, a hibáimra, az elvesztett szeretteimre, pedig tudom, hogy ezt el kell, hogy engedjem végre, csak nem tudom hogyan.
Tudnátok segíteni, hogy végre ne a régi dolgokkal foglalkozzak, hanem a jövőbe nézzek es legyen valami célom? Mit csináljak?
Szia
Nekem ugyan ez a problèmám van már egy ève. Igaz fiatalabb vagyok de nekem az segít, hogy folyamatosan lekötöm magam valamivel amit szeretek ès ahogy múlik az idő egyre könnyebb. Abban, hogy legyenek cèljaid sajnos csak magad segíthetsz.
Köszönöm a válaszaitokat :)
#2 Ugyanígy vagyok vele, rendszeresen álmodom volt osztálytársakkal, és tisztában vagyok vele, hogy 10-20 év múlva ha visszagondolok mennyire fogom bánni, hogy most a múlton rágódom, és nem élek, de valahogy mégsem megy. Pedig szeretném, ÉLNI szeretnék, csak mintha valami ott tartana.
Sok sikert neked is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!