Nagy a baj? Mit gondoltok rólam?
Sziasztok!
Úgy érzem túl sok gond van velem. 14 múltam tavaly ősszel. Ha valaki megkérdezné, hogy vannak-e barátaim, valószínűleg nem tudnák válaszolni. Suliban nem vagyok magányos, mindig odacsapódok emberekhez, de nem tudok senki olyanról akiben meg is bíznék. Továbbtanulás előtt állok. Gimnáziumokba jelentkeztem ahova jó eséllyel fel is vesznek. De már előre félek, hogy nem csak barátaim nem lesznek, hanem esetleg baszkodnak. Mondom is az okát:
Ahogy az elején olvashattad,mondom is az okát miért:
Egy 14 éves kétségbeesett lány vagyok. Kinézetre 170 cm vagyok, kb 60 kg. Hosszú fekete göndör hajam van, azért hogy majd levágathassam és felajánlhassam rákos gyerekeknek. Szemüveges vagyok és szinte sohasem sminkelek. Kifejezetten szép bőröm van és okosnak tartom magam. Ha érdekel egy adott téma képes vagyok másfél-két hétig azon gondolkodni, keresgélni. Imádok filmeket, sorozatokat nézni. Soha nem volt kedvenc filmem, vagy kajám, de kedvenc zeneszámom se. Ha már zenénél tartunk, szeretem a punk-rockot, a metalt, de ha éppen olyan hangulatom van orrvérzést kapok egy-egy koreai popzenétől. Ezt mondjuk érdekesnek tartom. Az amerikai Justin Bieber féle zenét nem tudom meghallgatni, de a koreai együtteseket szeretem. Nagyon érdekelnek a Közel-Keleti nemzetek. Japán miatt elkezdtem animéket nézni és a nyelnek is utána néztem. Még nem jöttem rá miért, de szokásom, hogy koreai szerelmi-drámákat nézni. Nem vagyok márka orientált, nekem nem számít hogy iphone vagy samsung legyen nálam. Jó ideje kínai telefonom van olyan ár-érték arányban ami magasan veri bármelyik Magyarországon népszerű felső kategóriás telefont. Nagyon szeretek beszélgetni bármiről. Ha otthon vagyok és olyan emberekhez beszélek akiket régebb óta ismerek akkor akár órákig tudok vitatkozni valamiről, de ha suliban vagyok vagy ismeretlenekkel kéne beszélnem, vagy csak kiállni magam mellett elkezdek dadogni. Még pár dolog: szeretek nyelveket tanulni. Németből lassan leteszem a középfokút, angolul meg nagyon sok mindent megértek. 3 éve átszoktam arra, hogy csak idegennyelven nézek filmeket. Az elején nehezebb volt és sok idő, de gyorsan fejlődtem. Nagyon kevés dolgot tudok élvezni. Ez már régen is így volt. Szomorú voltam, mert nem volt semmi ami tetszett volna. Aztán egyszer megtaláltam a Haikyuu című animét. Ez a röplabda köré van felépítve. Ennek hatására elkezdtem röpizni, de hamar kiderült, hogy a csontjaim nem bírják. Mostanában ha megnézek egy filmet mindig sírok, mert vége van. Nem azért mert szomorú a vége, vagy valami hasonló hanem csak mert vége. Befejeződött. Ez annyira rossz érzést tud kiváltani belőlem, hogy sírok. Gyakran álmodom ugyanazt, de soha sem tudom miről szólt. Felébredek és nem tudom mi történt, de érzem, hogy már volt egyszer. Suliban jó tanuló vagyok, de mégsem tudok semmit. Kitűnőm volt félévkor, de annyira nem tud érdekelni a tananyag, hogy most 20 percre nem tudok leülni, hogy megírjam a házim. Bejárok suliban és képes vagyok akár 3 órán át egy ablakpárkányom lévő döglött bogarat bámulni. Nem azért nem tudok figyelni mert álmos vagyok. Napi 9-10 órát alszom. Hanem valahogy fáradt vagyok. Azért vicces, nem? 14 évesen olyan életunt vagyok mint egy öreg néni. Az osztálytársaim már piálnak, meg párkapcsolatokba lépnek be és ki. Én karácsonykor egy negyed pohárnyi koccintásos pezsgőt nem tudok meginni. Annak meg hogy barátom legyen nem látom értelmét. Vagyis inkább esélyét. Amikor barátaim sincsenek, mert a korosztályom nem ért és nem hallgat meg, akkor hogyan találnák egy olyan fiút aki szeretne?
Igazából úgy dióhéjban ennyi lenne. Köszi, ha elolvastad. Mit gondoltok ez mennyire fog változni? Egyáltalán kellene változnia?
Uristen de hasonlo az izlesunk.:D
Amugy tok normalisnak tunsz, nem kell az idiotak kedveert megvaltoznod.
Es ugyis lesz baratod, nyugi. (De ne csak a helyes koreai fiukaknak adj eselyt 😂😂)
Es ha valami eros gimibe mesz, ott tuti lesznek normalisak is, nem csak ilyen fuves, pias idiotak.
Szia!
Először is, nincs semmi baj. :)
Az általánost engedd el, többnyire hozzánk is retardáltak jártak. Azzal a néhány emberrel is, aki nem volt az, évekkel később lettünk jóban, vagy osztálytalálkozók után, már felnőttként. Gimiben se számíts nagy közösségi élményre, de hidd el, meg fogod találni a neked való embereket. Sok tizenéves lány szereti az animéket és a K-Popot, szóval biztos lesz kivel beszélgetned. Változni is fogsz, rengeteget, főleg az elkövetkező 3-4 évben, magadra se fogsz ismerni utána. :) Ezért nem is érdemes hosszútávú terveket szőnöd, hogy milyen szeretnél lenni, majd a tapasztalatok alakítanak. Legyenek elveid, tudd, hogy milyen dolgokat tartasz fontosnak, de légy nyitott a változásra.
Japán és Dél-Korea már Távol-Keletnek számít, ha a Közel-Kelet iránt érdeklődnél, akkor a török vagy a szír együtteseket hallgatnád.:D
Nekem is egy Lenovom van, jobb, mint egy iPhone, ráadásul nagyobb.
Ja, és a hajadat semmi esetre se vágasd le, úgy jó, ahogy van! :)
Hablett volna húgom, remélem, olyan lett volna, mint te! ;)
14 évesen mindenki bizonytalan, a tinédzserkor pont erről híres. Már nem érdekelnek a régi dolgok, de még nem tudod, hogy mi a neked való. A stílus idővel alakul, addig meg egy csomó mindenbe beleveted magad. Nem kell mások után menni, lemásolni őket, csak ami neked tetszik. A barátok miatt ne parázz, a gimi elég klassz hely tud lenni. Ha nem is osztálytársakkal találod meg a közös hangot, sokan vannak még rajtuk kívül, mert ott már nincs akkora korosztály megkülönböztetés, vagy hogy is mondjam. A pasikkal sem vagy lemaradva, sőt mitöbb, ráérsz még. A hormonok jó sokáig dolgoznak még benned :) Illetve, hogy nem tudod mit akarsz, meg semmi nem érdekel igazán, az is teljesen normális ilyenkor.
Az én kamaszkorom is hasonlóképpen zajlott. Általánosban jóban voltam fiúkkal, lányokkal egyaránt, de épp emiatt nem volt olyan barátom, akiben megbíztam. Átmentem 6osztályos gimibe, vadiúj környezet, vadiúj emberek, mindenki mindenkivel ismerkedik, de senkivel nem mélyíti el a kapcsolatot, csak a padtársával. Idővel, osztálykirándulásokkal, sulibulival meg egyéb közös elfoglaltságokkal aztán változott a helyzet, két barátnőt is találtam, akikért bármit megtettem volna és viszont, lett barátom is, akivel sosem volt egyszerű, az utolsó évben meg, aminek a legjobbnak kellett volna lennie a nagykönyvek szerint, mégis talán a legrosszabbra sikeredett, fogalmam sem volt róla, mi akarok lenni, ha nagy leszek. A stílusról még annyi, hogy 16 évesen a két banda, amit agyba-főbe hallgattam, LinkinPark és Aqua, ezért a mai napig csodabogárnak tartanak.
Papíron 18 év a felnőtt korúság, de legalább 21 éves korig az ember feje lágya nem nő be. Addig van annyi időd és annyi lehetőséged, hogy kapkodnod kell majd a fejed ;) 25/L
Nyugodj meg, teljesen normális.
Én 8.-ban totál magányos voltam, mégis élek is virulok.
Beléptem középsuliba, lám már csak társaságban szeretek lenni és utálok egyedül. Többet is beszélek másokkal.
A k-poppal ugyanígy vagyunk, nekem szó szerint a k-pop az életem értelme(talán egyszer kinövöm, egyébként érdekes mert én a zenét szeretem és a kül. kshowokat, nem pedig a fiúk kinézeteit, valamint a koreai kultúrát és a nyelvet, nagyon érdekes, nemrég kezdtem el koreaiul tanulni), de emellett vannak nonkpop barátaim is, és kpopos is.
16 leszek jövő hónapba, még sose piáltam, se cigiztem, sőt még szerelmes se voltam, barátom se volt. Mindennek eljön az ideje. Én se tudom hogy mit akarok a jövőmmel, habár mostanában kezdtem el gondolkozni hogy a British Telecom-nál lehet lenne később alkalmam dolgozni, ott a fizetés is jó.
Engem egyébként ebből az életunt életből a k-pop és Korea rángatott ki. Végre van mit csinálni, és ha akarok egy kis egyediséget a kinézetembe, csak felteszek 1-2 kpop kitűzőt a táskámra, és totál jól érzem magam. Oké, kicsit fura mondat lett. Sok romantikus k-dramát nézek, de ez ad kedvet az élethez.
Tuti hogy fogsz még változni, hidd el középsuliba jobban fogod magad érezni.
Szóval totál normális vagy, nyugi.(nézd el ha értelmetlen, épp kínzom magam hogy belekezdjek a Hot young blood doramába reggel óta, és most keresem megfele és annyira nézni akarom már hogy tuti írtam valami értelmetlenséget)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!