Mióta nem iszol alkoholt? Mi a véleményed azokról, akik minden hétvégén teljesen lerészegednek és a családjuk tűri?

Nem az alkohol ivással van a baj, mert annak van egy kulturált formája is. Azt szeretem, mert kikapcsol, társaság, barátok. Sose iszunk addig hogy részegek legyünk.

Az alkoholizmus meg azthiszem egyértelmü, hogy tönkreteszi az embert. A kapcsolatokat, egészséget...

Függőség alakul ki ami miatt hazudsz; esetleg lopsz is ha nem tudod megvenni.

A szomszéd fiatal korában dolgozott, de egyszer kirúgták mert buli után piás volt úgy ment dolgozni. Ez kb 20 éve volt, azóta csak annyit dolgozott amennyire elitélték közmunkán. Reggel megyek dolgozni (7 óra) már a sört tapogatja. Amikor itthon vagyok déleĺött egyszer tök részeg, alszik egyet délután ismét iszik. És hogy honnan van pénze? Apját veri, szedi el a nyugdíját... sokszor viszik el a rendőrök de mindig kiengedik....

És akkor döntsd el melyik a jobb, piasan így élni, vagy pia nélkül normálisan...

Nem mondhatom hogy egyáltalán nem iszom, de csak ritkán (évi pár alkalom, max.egy pohár, ha koccintani "kell" valamire). Egyszerűen nem szeretem az alkoholt, nem is hiányzik, teljesen jól meg vagyok nélküle. Nálunk a szűkebb családban nem is szokás az ivás, tényleg szinte csak alkalmakhoz kapcsolódik, szilveszter, születésnap,ilyenek. A párom, barátaimat meg én választom, persze hogy hasonló "értékrendűek".

Ettől függetlenül semmi gondom a kulturált alkoholfogyasztással, de az ilyen földön fetrengős, merevrészeg tivornyák nem az én világom, kerülöm is. Aki minden hétvégén berúg, az nyilván már függő valamilyen szinten. Ha teljesen őszinte akarok lenni magamhoz, akkor be kell vallanom, hogy elítélem őket némileg.

Fiatal vagyok, úgyhogy mondhatni, sosem alkoholizáltam, egyetlen eset volt csitri koromban. A párom, akivel élek iszik alkalomadtán egy sört vagy kettőt, de mindig mértéket tart.

Úgy érzem, jobb így, igen, mert sok rossz példát látok, mint amit te is írtál, és én nem ilyen életet akarok élni.

Gyenge jelleműnek tartom az olyan embereket, akik alkoholisták, és a családjuk előtt keménykednek, de azokat sem tudom megérteni, akik ezt tűrik, úgymond beletörődő típusok. Tudom, az ő életük sokkal nehezebb, mint az enyém, és nem ítélkezem, csak én szimplán nem tudnék így élni.