Miért baj az egyes embereknek, ha valaki az MTA véleményére hivatkozik érvelésnél? Miért baj a (normális szintű) tekintélyelvűség?

"azt mondták, hogy az illető nem gondolkodik, csak elfogadja, amit mondanak"

Nettó csacsiság. Ahhoz, hogy az ember gondolkozzon, gondolkozni tudjon, előbb tanulnia kell, a tanulás pedig általában arról szól, hogy elfogadom mások, a tanítók véleményét. Ha már van elég ismeretem, akkor kezdhetek csak el önállóan gondolkozni. Az pedig, hogy valaki az MTA véleményét elutasítja, viszont gondolkodás nélkül magáévá tesz egy blogban olvasott "tudományos elméletet" (most például a Föld laposságáról volt polémia a tudományok témakörben), az őt minősíti.

„Miért baj az egyes embereknek, ha valaki az MTA véleményére hivatkozik érvelésnél?”

Azért, mert ez ebben a formában nem érvelés. Nem érvelés az, hogy valaki azt írja: az MTA álláspontja a következő: ......, tehát ezért tény, hogy a dolog így van.

Az érvelés az lenne, hogy az MTA álláspontja a következő: .............., amely az alábbi módon bizonyítható: ............... (rövid leírás/link). Ugyanis ha az MTA álláspontja helyes, akkor nem lenne szabad, hogy gondot okozzon megtalálni, hogy hogyan bizonyították azt. Ha meg valaki nem akarja keresgélni/nem találja, akkor nem muszáj hozzászólni.

„Miért baj a (normális szintű) tekintélyelvűség?”

Azért, mert tudománytalan. A tudomány tudományos érvekkel (lehetőleg olyanokkal, amelyek hátterében világos és áttekinthető tudományos módszertan is van) dolgozik, nem pedig tekintélyelven próbálja igazát bizonyítani.

„Sok kérdést néztem meg, amik a finnugor elméletről szóltak, és ha valaki meg merte említeni, hogy az Akadémia milyen állásponton van, rögtön azt mondták, hogy az illető nem gondolkodik, csak elfogadja, amit mondanak stb.....”

Mert az illető bizonyára elmulasztott bármilyen érvet írni az álláspont védelmében, továbbrá még az is lehet, hogy az találta írni, hogy a „magyar nép finnugor eredetű”, amely sosem volt (legalábbis nagyon remélem, mert akkor komoly bajok vannak) az MTA álláspontja. Ha valaki annyit írt, hogy az MTA álláspontja az, hogy a magyar nyelv, valamint a finn, észt, hanti, manysi.... stb. nyelvek rokonok, azzal önmagában nincsen baj, bár azért nem ártana mindig valamiféle forrást is linkelni, ahol a kíváncsi embert utánaolvashat. Elvileg ugyanis azért van az oldal, hogy segítsünk.

„Nem állítom, hogy nem létezik ez a jelenség, de mindennek nem tudok utánanézni.”

Nem is kell, de akkor ne is válaszolj ilyen kérdésekre itt az oldalon, majd válaszolnak olyanok, akik értenek hozzá (vagy azt hiszik). Aztán ha kialakul egy vita, akkor el lehet olvasni mindkét oldal érveit.

„Ha fejre állok se fogok megérteni a relativitáselméletet vagy a kvantumfizikát, úgyhogy kénytelen vagyok elhinni azt, amit a hozzáértő emberek mondanak.”

Azonban ha más hozzáértő emberek azt mondják, hogy az elmélet (vagy annak valamely része) nem helyes, és azt tudományos folyóiratban publikálják is (és még a linket is megadják), akkor talán nem biztos, hogy valóban el kellene hinni.... Persze hinni mindenki hihet, amit akar, de olyan kérdésre nem muszáj válaszolni, amihez az ember nem ért....

„Természetesen fontos tájékozódni meg kritikusan gondolkodni, de sokan csak azt mondják, hogy az MTA egy idióta szervezet...”

A végletekben való gondolkodás sosem jó.

Az MTA-val kapcsolatban az egyik végletes vélemény, hogy csak csókosok meg dilettánsok, meg a pártállam volt ügynökei ülnek ott: https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__84..

A linkelt a kérdéshez is hozzá akartam szólni, de végül nem tettem. Egyébként sok mindenben igaza van az ottani kérdezőnek, de ennyire azért nem rossz a helyzet. Ráadásul a minisztereknél is van probléma bőven. :)

A másik véglet, hogy csak komoly tudósok ülnek ott, akik egytől egyig feddhetetlenek, komoly tudományos munkát végeznek, sokat letettek már az asztalra, és mindig minden kérdésben objektív véleményt alkotnak.

Mindkét véglet súlyos tévedés. Ugyanis van néhány tag mindkét csoportból, a többség meg valahol a kettő között van.

„de nem azért, mert ők maguk valami tényleges tudományos módszer vagy forrás alapján gondolnak valamit.”

Ismét nem ártana 1-2 link. Én pl. a finnugor elmélet kapcsán mindig meg szoktam adni a pontos tudományos igényű forrásmunkákat, és soha senki nem is vitatta őket érdemben, de azért továbbra is ment a dilettánsozás meg a turbómagyarozás...

„Mivel egyetemre járok, ahol volt kutatásmódszertan órám, tudom, hogy egy tudományterülettel sok dilettáns is foglalkozik. Ezt a hizzá értők felismerik, de a laikusok nem.”

És sok dilettánsnak még diplomája is van róla... Mert sok szakember is dilettáns, mert attól, hogy diplomád van valamiből, attól még nem biztos, hogy alkalmas vagy tudományos kutatónak is az adott szakterületen. A kutatási módszertant meg meg lehet tanulni szakirányú végzettség nélkül is, sok kutató teljesen mással foglalkozik (nemzetközi mércével is magas színvonalon), ami egyáltalán nem tartotzik az eredeti végzettségéhez.

Egyébként ha az illető valóban dilettáns, akkor a „hozzá értők” számára nem kellene, hogy gondot okozzon a laikusok megalapozatlan véleményét megcáfolni. Akár csak linkekkel. És akár ezen a fórumon is.

„Pl. ilyen az orvoslásnak a homeopátia meg a fényevés meg a tudom is én, és némelyik eladja magát tudományosnak.”

És amikor a szkeptikusukot elragadja a hév, akkor előszeretettel sorolják a fájdalomcsillapítás céljára alkalmazott akupunktúrát is ebbe a kategóriába, pedig a Melzack-féle kapuelméletről már élettanból és anatómiából is hallaniuk kellett volna, mint ahogy neurológiából is...

„Miért lenne az baj, ha valaki tudja, hogy ő saját maga nem tudja megállapítani, mik a hiteles tanulmányok, és a szakértők által hitelesnek nevezett forrásokat használja?”

Önmagában nem baj. De akkor vagy nézzen utána, tanulja meg és értse meg a módszertant, ha nem érdekli annyira, hogy ezt megtegye, akkor meg ne is szóljon hozzá ilyen témákhoz.

„Nettó csacsiság.”

???

„Ahhoz, hogy az ember gondolkozzon, gondolkozni tudjon, előbb tanulnia kell...”

Ez így van.

„a tanulás pedig általában arról szól, hogy elfogadom mások, a tanítók véleményét.”

Nem. A tanulás arról szól, hogy a hozzáértők az alapoktól kezdve, logiksuan levezetik, hogy a véleményük hogyan alakult ki, és milyen módszerekkel igazolható”. Már általános iskolában sem úgy kellene tanítani, hogy „gyerekek, a mágnes vonzza a vasat, tanuljátok meg”, hanem „Gyerekek, nézzétek, ez itt a mágnes. Ez pedig itt vaspor. Mi történik, ha a kettő közel kerül?” Azt, hogy miért vonzza a mágnes a vasat, azt a gyerekeknek még nem kell tudniuk, nem is kell hát nekik elmondani, de nem is kell elvárni, hogy tudják. Viszont amit tudniuk kell, azt bebizonyítottuk nekik, hogy tényleg úgy van. A tanítónak ugyanis elsősorban az a dolga, hogy szemléltessen.

„Ha már van elég ismeretem, akkor kezdhetek csak el önállóan gondolkozni.”

Az önálló gondolkodás születésünktől jelen van. Az iskolának is ezt kellene fejlesztenie. A tanulásnak mindig úgy kellene működnie, hogy a tanmenet olyan logikát kövessen, hogy közben a tanuló önállóan gondolkodva magától is eljuthasson a megtanítani kívánt következtetésre, a tanultak logikai fonalán végigmenve. És akkor talán a pisateszteken is jobban teljesítenénk.

Ez alól a nem tudományos jellegű alapismeretek, mint pl. olvasás, valamint a csak veszélyes kísérletekkel igazolható ismeretek (pl. miért ne nyúljunk a konnektorba) kellene, hogy kivételt jelentsenek.

„Az pedig, hogy valaki az MTA véleményét elutasítja, viszont gondolkodás nélkül magáévá tesz egy blogban olvasott "tudományos elméletet" (most például a Föld laposságáról volt polémia a tudományok témakörben), az őt minősíti.”

Ha valóban gondolkodás nélkül teszi, az valóban őt minősíti. De ha valaki az MTA véleményét (vagy bármelyik másik neves szakemberét) fogadja el gondolkodás nélkül, az is őt minősíti. Ugyanis ha valaki bármit "gondolkodás nélkül" elfogad, az már jó nem lehet, még akkor sem, ha véletlenül olyan dolgot fogadna el, ami igaz. Mert nem látta be, hogy úgy van, hanem csak elhitte.

Kedves négyes válaszoló! Azért _minden_ bizonyítást nem hiszem, hogy közönséges halandónak ismerni, és értenie is kéne. Anno a kémia tanáromat kergettem az őrületbe, amikor azt akartam tudni, hogy az Avogadro szám miért pont 6*10^23, ki számolta azt meg. Próbálta szegény magyarázni, de végül csak annyit kért, hogy fogadjam el, mert ezen a szinten nem tudja megmagyarázni. De azt sem tudom, hogy a mágnes miért vonzza a vasport, nem is fogom soha megérteni, de a tényt elfogadom. Szóval van egy csomó dolog, aminek nem tudom a magyarázatát, de hát én csak egy egyszerű emberke vagyok, és azt gondolom, hogy még az akadémikusok sem tudnak mindent, csupán a saját szakterületük dolgaiban jártasak, más területek tudományos tényeit ők is csak úgy simán elfogadják, szóval nem kell nekem amiatt szégyenkeznem, mert nem tudom bizonyítani, hogy a Föld geoid, és a Nap körül kering, és nem korong, ami fölött húzgálják a szintén korong alakú Napot.

Az önálló gondolkodás persze, hogy nem az oktatás műterméke, aki soha nem járt iskolába, az is önállóan gondolkozik, tudja, ha éhes, akkor enni kell, ha beborul az ég, akkor esni fog, de vajon fog-e az avogadro-számon gondolkozni az, aki még soha nem hallott a molekulákról? Nem mellesleg a molekulákat sem értem, és bizonyítani sem tudom, azt is csak úgy mondták, hogy vannak, én meg elfogadtam.

De szerintem te is értetted, hogy mire gondoltam, amikor azt írtam, az önálló gondolkodáshoz is szükség van az alapismeretekre.

„Azért _minden_ bizonyítást nem hiszem, hogy közönséges halandónak ismerni, és értenie is kéne.”

Ebben egyetértünk, én is ezt vallom.

„Anno a kémia tanáromat kergettem az őrületbe, amikor azt akartam tudni, hogy az Avogadro szám miért pont 6*10^23, ki számolta azt meg.”

Ez egy nagyon jó példa, bár szerintem akinek valóban szüksége van rá, hogy használja a formulát, annak már nem árt érteni sem. Az áltagos középiskolásnak meg igazából soha semmi szüksége nem lesz arra, hogy kiszámolja, hogy adott molnyi anyagban hány db molekula van. Nem is kellene tanítani. Annyi szép és fontos része van a kémiának, ami a középiskolás számára is hasznos lenne, de amire meg sajnos pont nem jut idő az ilyenek miatt.

„De azt sem tudom, hogy a mágnes miért vonzza a vasport, nem is fogom soha megérteni, de a tényt elfogadom.”

Nem is kell tudnod, ha nem ezzel foglalkozol. A tényt, hogy tényleg vonzza (erre lehet, hogy tényleg szükséged is lesz majd az életben), magad is könnyen ellenőrizheted, ezért könnyen el lehet fogadni.

„Szóval van egy csomó dolog, aminek nem tudom a magyarázatát ..... gondolom, hogy még az akadémikusok sem tudnak mindent ..... más területek tudományos tényeit ők is csak úgy simán elfogadják .... „

Nem is kell mindenkinek mindent tudni, azonban ha egy ismeretet használni akarunk, akkor azon a szinten, amilyen szinten használjuk, általában azért szoktuk tudni a magyarázatát. Ha nem is vagyunk tisztában azzal, hogy mi az elektromosság, meg pontosan hogyan hat, azt tudjuk, hogy nem szabad a konnektorba nyúlni, mert tudjuk, hogy milyen hatása lenne ennek, meg esetleg hallottunk is már olyan esetekről, hogy valakit megrázott az áram, meg esetleg már minket is megrázott, hiába voltunk óvatosak. Aki meg villanyt szerel vagy erőművet épít és tervez, neki többet kell tudnia. Tehát ha pl. ezzel kacsolatos kérdés van itt az oldalon, akkor valószínűleg ő fog válaszolni, nem pedig olyan, aki csak tudja, hogy be kell dugni a telefont a konnektorba, és akkor feltöltődik.

„de vajon fog-e az avogadro-számon gondolkozni az, aki még soha nem hallott a molekulákról?”

Nem, és nem is kell neki.

„Nem mellesleg a molekulákat sem értem, és bizonyítani sem tudom, azt is csak úgy mondták, hogy vannak, én meg elfogadtam.”

De csak láttál képeket pl. molekulákról (ma már ugyanis le is lehet fényképezni molekulákat), meg amikor anyagokkal dolgoztál (pl. tojást sütöttél, levest sóztál, festettél, zsíroztál valamit, stb.), az nagyjából igazolta azt, amit tanultál. Tehát annyit értesz belőle, amennyit neked kell. Ha valaki ezek után megkérdezi itt az oldalon, hogy miért van az, hogy 2 adott sztereoizomer közül csak az egyik aktív biológiailag, valószínűleg nem érzel késztetést arra, hogy válaszolj.

Nekem azzal van gondom, amikor valakik leírják valamiről, hogy ez így van (persze azt nem, hogy miért), meg ez az MTA álláspontja (akkor is, ha nem), miközben nyilvánvalóan fogalmuk sincs a témáról, sem arról, hogy pontosan mi az MTA álláspontja (már ha van neki, mert lehet, hogy az egyes tagoknak más és más), csak hallottak valamit, leírnak valami ahhoz hasonlót (ami valójában meg teljesen mást jelent), és ha valaki be mer linkelni tudományos cikkeket (amelyek egyébként valóban nem egyeznek az MTA állítólagos álláspontjával sem), hogy nem is úgy van az, vagy esetleg részletesen is kifejti, hogy miben és miért téved a kedves hozzászóló, akkor meg rögtön dilettáns, meg önjelölt, meg (ha épp a finnugor elméletről van szó, mert a kérdés eredetileg annak kapcsán merült fel) turbómagyar, esetleg délibábos nyelvészkedő. Miközben szakemberek által írt, tudományos cikkeket linkelt. Az MTA álláspontja a finnugor kérdésben egyébként annyi, hogy a finn, észt, manysi, stb.... népekkel nyelvrokonok vagyunk. Ezzel nincs is gond, és nem is mond ellent sem az újabb, alternatív nyelvrononsági elméleteknek (pl. a ma már bizonyított eurázsiai elméletnek sem, jelesül hogy többek között az altaji nyelvű népek is a nyelvrokonaink (bár ezt nyelvészeink egy része (főleg a finnugor elmélet kizárólagosságának terjesztői) tagadja, mások elfogadják, az MTA pedig nem foglalt állást az eurázsiai elmélet kapcsán, sőt, kifejezetten kerülik a témát, mert a finnugrászokkal sem akarnak konfrontálódni)), sem a hun-magyar rokonság elméletének (amely mellett főleg nem nyelvészeti érvek szólnak, de újabban Mongóliában a nyelvészeti kutatások is erősödnek, és azok sem szólnak ellene), sem a többi olyan elméletnek, amelyek cáfolására meg szokták próbálni felhasználni. És általában nem a nyelvrokonságot említik az MTA-ra hivatkozók, hanem azt, hogy a magyar nyelv (sőt, néha azt, hogy a magyar NÉP!) finnugor EREDETŰ. Meg hogy az altaji nyelvekhez meg a hunokhoz meg másokhoz SEMMI KÖZÜNK. Ezek meg tényleg tudománytalan kijelentések, amiket valóban soha senki nem is bizonyított, mivel a nyelvrokonság nem is alkalmas a nép eredetének leírására (de még a nyelvére sem), és az MTA-nak sem volt soha az álláspontja. És az ilyen emberek vannak a leginkább felháborodva, ha valaki elmagyarázza nekik, hogy miben és miért tévednek...

Egyébként talán az sem véletlen, hogy az Avogadro-szám kapcsán nem nagyon olvasni olyan tudományos cikkeket, amelyek azt állítanák, hogy a dolog másképp van. Mert a kéimában általában kísérletesen ellenőrizni lehet az állítások valóságtartalmát, de a nyelvészetben viszont nem. Így lesznek (helyesen), akik másképpen gondolják, más (de ugyanúgy tudományos) módszertannal más következtetésre jutnak, és ezt tudományos folyóiratban publikálják is. Innentől hogy veszi bárki a bátorságot (legyen az bár az MTA tudósa vagy egy átlagember egy netes fórumon), hogy érvek nélkül kijelentse, hogy „ez hülyeség, mert az MTA-nak nem ez az álláspontja”. Tudományos és érveléstechnikai szempontból is akkor járna el korrektül, ha azt mondaná, hogy „ez hülyeség (bár ha értelmes lenne, akkor nem így fogalmazná meg, akkor sem, ha egyébként ez a véleméyne), mert az alábbi érvek (........) ellene szólnak, mellesleg az MTA állásponta sem ez). De nem véletlen, hogy ellenérvek sosem hangzanak el, csak az MTA (a hivatkozók által valószínűleg nem is pontosan ismert) álláspontjára való, érvek nélküli hivatkozás... Pedig ha lenne ellenérv, akkor meg lehetne vitatni a kérdést érdemben is.

„De szerintem te is értetted, hogy mire gondoltam, amikor azt írtam, az önálló gondolkodáshoz is szükség van az alapismeretekre. „

Értettem, és el is fogadom. Csak pár dologot kicsit másképp látok, de azt ki is fejtettem. :)

„Az illető nem mulasztotta el az érvelést, sőt, pont ellenkezőleg.”

Mint mondtam, még mindig jó lenne 1-2 link ilyen kérdésekről, mert így csak általánosságban lehet beszélni. Amiket én olvastam, ott rendre elmulasztották, vagy ha nem (de ez volt a ritkább), akkor is hibásan érveltek.

„Az ilyen jellegű kérdésekre nem mondtam, hogy válaszoltam, csak olvastam őket, de már az alapkérdés is legtöbb esetben egy arrogánsan kiírt véleménynyilvánítás volt, márpedig ilyenkor nem segítséget vár a kérdező.”

Mint ahogy sokszor az ellenkező irányban is így van ez, remélem, akkor is ugyanúgy zavar. :)

Pl. a tudományos blognak mondott nyesten is a legtöbb finnugor elméletet támogató, vagy az eurázsiai/török és egyéb „finnugorellenes” nyelvroknsági elméletek ellen érvelő „tudományos” cikk is „arrogánsan kiírt véleménynyilvánítás” (amely ráadásul szembehelyezkedik a tudomány legújabb eredményeivel). Három példát mutatnék be:

[link]

Itt pl. egy kalap alá veszi a tudományosan megalapozott (pl. nosztratikus, eurázsiai) elméleteket a kevésbé vagy nem megalapozottakkal. Egyébként nem értem, hogy a nosztratikus miért lenne „finnugorellenes”, mivel magában foglalja a finnugor rokonságot. De nyilván velem van a baj. Azt pedig, hogy azért finnugorellenesek, mert „mert módszertanukban gyökeresen különböznek a finnugrisztikától”, nem tudom elfogadni, mert egyrészt a finnugrászok módszertanának helyessége ugyanúgy nem bizonyítható, így pusztán maga a módszertan következetessége teszi tudománnyá. Következésképp más módszertan ugyanúgy helyes lehet, főleg akkor, ha tudományos folyóiratban publikálták, tehát a tudományos közösségben mások is elismerték.

[link]

Azt írja, hogy „a török és a magyar közötti nyelvrokonságra az lenne az egyedüli bizonyíték, ha a török nyelvek és az uráli alapnyelv közös ősét sikerülne rekonstruálni.” Egyébként már sikerült, ez az ún eurázsiai ősnyelv:

[link]

[link]

Mentségére szóljon, hogy a második (az elméletet statisztikailag igazoló) cikk még nem jelent meg akkor, amikor a nyest írása született. Azonban már akkor sem volt helytálló, hogy „erre ma már alig látszik esély”, mert akkor már rég (legalább 10 éve) ismertek voltak az elémlet alapjai:

Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 1-2. kötet. Stanford University Press. 2002.

De valójában az ugor-török háborúban már 100+ éve is rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek össze az eurázsiai elmélet mellett (amit a finnugrászok egyébként azóta sem tudtak megcáfolni), csak akkor még nem úgy hívták.

[link]

Hogy ennek a cikknek mi a baj a hozzáállásával, azt már Arató István is kiválóan megfogalmazta: [link]

GyK-n még rosszabb a helyzet (de a GyK legalább nem is akarja magát tudományos oldalként feltüntetni, ellentétben a nyest nevű bloggal). Számos „turanizmusellenes”, finnugor rokonság kizárólagosságát támogató „arrogánsan kiírt véleménynyilvánítás” született már:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ke..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__42..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__684..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__70..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__67..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__69..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__757..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

A „turanizmus” kifejezés használata eleve szerencsétlen, mivel általában nem az azt támogatók használják, hanem az azt elvetők, és minden olyan elméletet egybemosnak „turanizmus” címszó alatt, amely a „finnugor eredet” helyett vagy mellett alternatívákat nyújt. Ezek a következők (a teljesség igénye nélkül):

1. eurázsiai (tágabban: nosztratikus) nyelvcsalád elmélete, amelyet már statisztikailag is igazoltak, tehát széles körben (de nem minden nyelvász által, pl. Magyarprszágon jobbára nem) elfogadott tudományos tény (korábban: urál-altaji nyelvcsalád, ezt váltotta fel az eurázsiai)

2. hun-magyar rokonság elmélete: Elsősorban nem nyelvi alapokon nyugszik, így nem mond ellent sem a finnugor, sem az eurázsiai elméletnek. Bár sokszor azzal próbálják cáfolni, hogy „mi nem lehetünk a hunok rokonai, hiszen mi az uráli őshazból jöttünk egy adott vándorlási útvonalon, adott időpontokban adott állomásokkal”. Egyébként a témát kutató történészek (pl. Obrusánszky Borbála) elfogadják a hun-magyar rokonságot. Bár ő maga értelmetlennek tartja a „kulturális rokonság” kifejezést, de a koncepció nagyrészt azon alapul. Jelenleg azonabn (szintén külföldi kutatók) kínai források alapján egyre több nyelvészeti érvet is találnak amellett, hogy a hun az eurázsiai makrocsaládba tartozik, ugyanúgy, mint a magyar.

3. szkíta-magyar rokonság: Ez az elmélet azon alapul, hogy a „szkíta” szó eredeti jelentése alapján, nem pedig a ma használt (egy konkrét indo-európai nyelvű nép) definíció alapján „szkítának” nevez minden lovas nomád népet. Így a hunokat és magyarokat is. Eredetileg egyébként a finnugor nyelvcsalád volt a „szkíta” nyelvcsalád:

[link]

De egyébként az eurázsiai nyelvcsaládon keresztül a másik definíció szerinti szkítákkal is nagyon távoli nyelvrokonok vagyunk.

Gyakran más elméleteket (pl. a sumer-magyar rokonság elmélete) is belekevernek a turanizmusba, pedig annak végképp nincs köze hozzá.

Egyébként én még nem nagyon olvastam itt a GyK-n olyan, finnugor rokonságot támogató véleményt (egyébként nyesten sem), amelyik helyesen értelmezte volna a finnugor elméletet, és a nyelvrokonság melletti érveket valóban nyelvrokonság melletti érvekként, nem pedig az eredet melletti érvekként próbálta volna feltüntetni vagy ne más rokonságok kizárására próbálta volna használni. Mindenki többet magyarázott bele, mint ami. De azért kérlek, hogy ha időd engedi, légy szíves linkelj be pár ilyen kérdést, szívesen megnézném, és a véleményemet is elmondom majd az ominózus hozzászólásokról, ha tényleg érdekel.