Miért ilyenek mostanság a lányok?

Pf, és mégis mi közöd van hozzá, hogy mások milyen színű kabátban meg milyen márkájú cipőben vannak?

Elmondom neked, hogy én is taszítónak találom a kontrollálatlanul nyihogó utcalánypalántákat, de a megoldás: nem foglalkozol velük.

Ezen kívül olvasgass több irodalmat, mert ráfér a fogalmazásmódodra. Nem sokkal vagy jobb náluk ez alapján az idehányt írás alapján.

És természetesen én is egy szemét vagyok, amiért nem azt írtam hogy "igen, igazad van, milyen jó hogy te más vagy!" mert akik ilyen kérdéseket írnak ki, azok ezt várják...

Hát én nekem pont ezért nincsenek barátaim mert a körülöttem lévők vagy ilyenek amit le írtál vagy kétszínű kis hazudisak. Inkább vagyok egyedül.

Mindenkinek más a személyisége én kajak nem kritizalok senkit , csak azzal törődok hogy ne legyek olyan mint ők.

Fiús lány vagyok.

Nem érdekel a divat, a vásárlás, nem ácsorgok órákig a tükör előtt. Egyszerűen értelmetlennek tartom.

Helyette inkább rajzolok, festek, figurákat készítek a kedvenc játékomból, játszok a számítógépen, tanulok, olvasok, mindenféle zenét hallgatok (a klasszikustól a népzenén át egészen az igényesebb elektronikus zenéig), (szerintem) vicces videókat nézek.

Két bajom van velük:

Az egyik, hogy felsőbbrendűségi komplexusuk van.

Órán is hangosan vihognak ezek a semmirekellők, pedig egyetemen vagyunk már (egy -állítólag- nehéz szakon, ami nekik persze nem nehéz). Azzal, hogy csendben maradnak, a tanárt is megtisztelnék, nem csak a normális hallgatókat hagynák figyelni. (Mert a tanáraink nem csak tanárok, hanem a témájukban nemzetközileg elismert kutatók is.) Régen az ilyen lányok kozmetikusnak, műkörmösnek, pultosnak stb. mentek, nem pedig mindenáron egyetemre akartak menni. Elhiszem, hogy vannak közöttük okosak és szorgalmasak is, de ennek a valószínűsége inkább a 0-hoz lehet közelebb, mint az 1-hez.

És: azt mondják arra, aki (jogosan) haragszik rájuk, hogy biztos irigy. Ez mi, ha nem beképzeltség?

A másik, hogy aki nem törődik annyit a külsejével, mint ők, arra kb. úgy néznek, mint egy földönkívülire, és úgy kerülik, mint egy leprást.

Még úgy is, hogy csak az utcán kellett elmenniük mellette... Ha egy közösségbe járnak, jobb esetben talán az illető nevét már tudják, de semmi mást nem tudnak róla azon kívül. És így viselkednek vele.

Szörnyen esik ám ez az illetőnek. Főleg, ha nem tehet róla, mondjuk szegényebb családból származik.

Vagy a legkisebb problémája is nagyobb annál, hogy hogyan áll a haja...

De annak is rosszul esik, akit egyszerűen NEM ÉRDEKEL a téma.

Summázva: egyedül azzal van bajom, amit leírtam. A beképzeltségükkel, és az undokságukkal.

Élhetnek, de hagyjanak mást (bárkit) is élni!