Miért nem becsülik meg az emberek ami van nekik? Miért elégedetlenkednek és akarnak többet és többet?

Mert versengenek egymással. Ha egyiknek új autója van, akkor a többi is akar magának még akkor is ha uzsora hitelre veszi meg majd a többszörösét fizeti vissza. Közben élete munkával telik, a mindenkori kormányok meg halálra röhögik magukat azért mert alacsonyan tartott bérekért is többet dolgoznak mint a parancsuralmi rendszerben tették. Pedig ma szabadok lehetnének az emberek. Mégis nagyobb rabok mint amikor vasfüggönny volt.

Van egy közmondás, egy bolond százat csinál. Vagyis egymás hülyeségét erősítik az emberek ebben hogy egymást le akarják körözni. Ha meg normálisak maradtunk volna akkor már simán Németország szintjén tarthatnánk. Ugyanis együttműködve nagyságrendekkel előbbre lehet jutni mint egymás ellen harcolva vagy egymással versengve.

Nézd, az ember alaptermészete, hogy mindig többre törekszik, fejlődni akar. Nincs ezzel semmi baj, amíg normálisan teszi.

A te szemedben lehet, hogy felesleges a kétnyelvű iskola meg a nyaralás, de másoknak ez fontos.

Egy hajléktalan szemében gondolom felesleges a panellakásod is, ők azt mondanák, miért nem voltál elégedett a munkásszálláson, hisz nekik az is nagy szám lenne.

Így van ez. Mindenki magához képest törekszik többre. Ezt lehet normálisan is, nem kell teljesen beleőrülni.

Egy éhezőnek pedig abszolút hiába beszélsz arról, hogy nem az anyagiak, hanem a lélek harmóniája számít, meg hasonló sületlenségeket.

Én szeretnék többet. Mindig azt akartam. Senkim nincs, aki előtt felvághatnék. Engem a pénz boldogítana. Szeretnék utazni. Nem csak ilyen csöves turista módon, hanem a saját igényeimnek megfelelően.

Pl szeretnék egy nagyvárosban élni. New York már lehetetlen, de London, Berlin talán. Autót nagyon nem akarok. Egy szépen berendezett lakást, amit tudok fizetni. Ha mondjuk keresnék havi 5 milliót forintban, az soknak tűnik nekem. De kényelmesen élnék és félretennék. A Forbes listások meg hülyére röhögnék magukat a csóróságomon.