Ez valami beteges spórolási tünet?
Jelenleg van munkám meg haza is szoktam adni pénzt attól függetlenül , hogy nem százezreket keresek. Magamra szinte alig költök, vagy amikor éppen szükségessé válik ruha, elektronikai cikk stb.
Viszont ha megkérnek rá szüleim , hogy ha már a városba a járok hozzak ezt vagy azt akkor úgy érzem mintha a fogamat húznák. De ha csak 1-2 ezres tételről van szó akkor is. Egyből az szokott eszembe jutni , hogy abból a pénzből ugyan mit tudnék saját részre venni. Persze megveszem mindig ha megkérnek valamire. Csak maga ez az érzés ami elkap ez furcsa meg szeretnék leszokni róla. Viszont ha magamnak veszek heteket agyalok mire sikerül eldöntenem hogy biztos kell az a dolog nekem meg hogy megérdemlem e egyáltalán.
Ezt minek lehet nevezni?
Én is ilyen voltam/vagyok.
Gyerekkoromban sem vetett fel minket a pénz, én meg már akkor állati spórolós voltam.
Osztálykirándulásokon nem vettem soha semmit, boltba se nagyon jártam, se bulizni, se sehova.
Manapság egész jól keresek, de nagyobb kiadásoknál még mindig agyalok, spórolok. Például most vettem 150+ ezerért telefont, és mindig összeszorul a gyomrom ha belegondolok mennyibe került. Pedig mondhatni nem ver oda anyagilag.
De ugyanígy vagyok a ruhákkal, cipőkkel, meg kb bármivel, csak akkor veszek mikor már nagyon kötelező.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!