Tizenéves fiúk, nektek hol az a pont, ahol már sírtok, vagy be könnyeztek?

Nem tudom. Nagyon rég volt már hogy sírtam. Ha valami kiborít akkor inkább felkapom a vizet mint letörök. Pedig régen sírós típus voltam. Legutoljára évekkel ezelőtt sírtam mikor meghalt a kutyám. Azóta nem. Pedig volt már pár negatív élményem azóta is.

19/F

Fizikai fájdalomtól nem sírtam kb 10 éves korom óta. Lelki miatt, magamba viszont sajnos szinte rendszeresen.

19/F

Nagyon rég sírtam, nem szoktam szomorú lenni egyáltalán sem sírni. Fizikai csatába nem szoktam kerülni, szóval azt nem tudom.

Könnyezni mindennap könnyezek mert ásítozom egyfolytában.

Múltkor meghalt egy kedves tanár, öreg volt, agyvérzése lett és tanítás közben halt meg az osztályteremben.

Sokan sírtak és könnyeztek, de én nem éreztem semmit akkor sem.

Őszintén azokon a pár perces/órás híreken néha be tudok ilyenkor elképzelem h bezzeg én akkor mit csináltam, na az borzasztó

[link]

Másik az Elena sorozat olyan aranyosak tudnak lenni főleg a kishúgával aki az összes agyat megörökölte ami abból az adrenalinhuszár nővéréből hiányzik xD annyian vannak körülötte az a mákja "mellé áll a nagy család" Mindig valami tök aranyos tanulságot hordoz de olyan szépen elmeséli, bárcsak mindenkinek elmondhatnám h nézés közben épp mikor mit érzek, komolyan, meghat. 19/F