Mi az a pont, hatás, amitől nyomorult közegből kikerült gyermek nem a szegénységi gondolkodást rögzíti be hogy pl mindenen spórolni és akkor sincs kenyér, hanem szerencsés, sikeres, ambíciózus, gazdag lesz?

"Mi az a pont, hatás, amitől nyomorult közegből kikerült gyermek nem a szegénységi gondolkodást rögzíti be hogy pl mindenen spórolni és akkor sincs kenyér, hanem szerencsés, sikeres, ambíciózus, gazdag lesz?"

Miről nyekeregsz???

Egyébként, meg, ha szegény, mi mást tehetne, mint, hogy spórol, te nagy marha? Erre gondoltál már? Minek kéne azt elfelejtenie?

Még a gazdag emberek is "spórolnak" !

Ja, hogy te olvastál ilyen gagyi agybutító marhaságokat!

"A legáltalánosabb viszont az, hogy szegény rétegből származó gyermekek a szegénységi gondolkodást sajátítják el, nem keresnek követendő példákat, nem ismerik a tanulás értékét, felnőve sem viszik többre az átlagnál. "

Suttyó buta vagy, te majom kérdező! Ezt mégis honnan veszed? Tudod te hány olyan van, aki szegény sorsú, és jól tanul, sőt felverekedte magát a szegénységből és ma diplomája van, és jó munkahelye??

Suttyó hülye vagy, mondom.

És ez a fogalmazás... :DDDD Szétröhögöm magam rajtad. De te biztos ezzel az okoskodással nagyra tartod magad :)

Tényleg nincs ilyen pont, én is ismerek ilyen embereket, bár ők diplomásak nagyrészt, mert a szegénység ellenére a szüleik hajtották őket.

Egy lány van, aki később tette le az érettségit és a diplomát munka mellett (14 éves korától dolgozott) és a jobb életkörülményekhez idomult a hozzáállása, de tartalékot azért mindig képez, mint minden normális ember.

Érettségivel milliókat keresni... Erre annyit lehet mondani, "hülyének" áll a világ. Hát nem,én nem keresek milliókat érettségivel és úton,útfélen se találok pénzt. Én lusta voltam tanulni,így jártam. Majd most ha már a kocsi hitel nem lesz,de mellé lesz ház hitel és három gyerek,majd szépen fizetösön tanulhatok,hogy több legyen a közmunkés bérem,mert itt kb semmi munka nincs,illetve ha van,gyerek mellett akkor se vállalok több műszakot,ha a föld az éggel összeér.

És megnyugtatlak,a diplonás párom és a diplomás tesója se keresnek milliókat,de még több száz ezret se,csak kb 150-250ezer között...

Szóval nem értem mit magyarázol igazából. Manapság jó szerencse is kell ahhoz,hogy baromi sokat keressen az ember,vagy hát jó helyre kell születni.

Az általan szegénynek és butának vélt embereknek a gyerekei azért ugyanolyanok,mert nem neveltek beléjük józan paraszti eszet,na meg ugye ez genetika is.

Én meg sok olyan diplomást ismerek, akik csak minimálbért keresnek vagy munkanélküliek. Ugyanakkor ugye nem (csak) a pénz boldogít...

Nem hinném, hogy létezik a "szerencse receptje". Van egy alap személyiség (valamiben tehetséges és ha népszerűnek írod, akkor valószínűleg extrovertált, társaságkedvelő, karizmatikus, teherbíró), ami genetikailag adott, és amit aztán befolyásol még, hogy alakul az ember élete. Az ilyen sikeresség (mert sokféleképp lehet valaki sikeres, vagy fordítva: irigyelten gazdag, de állandóan elégedetlen) inkább azon múlik, mennyire tudja az illető eladni magát (kapcsolatok) és ugye, hogy folyamatosan van-e mit eladnia (kreativitás) vagy hamar kipukkan (szorgalom). Amit te keresel fordulópont (ezt a tehetséggondozással kapcsolatban olvastam): Akár a családja ellenére valószínűleg voltak olyan barátai vagy tanára vagy munkatársa vagy bárki (mondjuk ez a csendes anya, aki mondjuk pont ebben az érzelmileg támogatói szerepben sikeres), csak egy vagy többen, akiktől kapott visszaigazolást arra, hogy valamit jól csinál. És volt annyi mázlija, hogy semmi (pl. betegség) ne húzza keresztbe mindezt az önmagában való hitét és munkaszeretete (elhivatottság), hogy néha újra talpraálljon, mert a csillagos égig :) általában hullámos az út.

Nem tudom megítélni, mennyire megalapozott, de itt van egy érdekes cikk nevelés és környezeti hatások kontra genetika:

[link]