Aki egyszer drogozott az törvény szerűen vissza esik legalább egyszer?

Kb 2 éve leálltam teljesen a drogokról egy 4-5 éves ciklus után. Nagyon nehéz volt, de még csak meg találni az okát annak is, hogy miért szoktam rá ezt a világot én idéztem magamnak őszintén szólva akkor.

Igazából nem lett volna rá semmi szükségem "menőségből" hülye gyerek fejjel kezdtem ezt az egészet ahogy ezzel szerintem nagyon sokan dettó ígyvannak először.

Lényegében egyre jobban belekeverdetem tipikus story ilyen-olyan bandákba/életbe, és a végén már én árultam/fogyasztottam ahogy az lenni szokás.

Tudom hogy horror tényleg egy alapvető emberi gyengeség is volt bennem bevallom, és azt is hogy semmit nem old meg inkább csak elrontja a dolgokat MINDENT.

Viszont kiváltott belőlem valami belső vágyat egy csalódás, és őszintén szólva saját magamban csalódtam és szégyenlem is magam, de valahogy nem tudok szembe nézni csak úgy hirtelen a saját hülyeségeimmel mostanában.

Tudom, hogy mindenképpen szembe kell velük egyszer, és meg is kell őket tudnom oldani (párkapcsolati,egészségi,családi,anyagi) problémákra gondolok,de úgy érzem hogy megrogytam.

Tényleg nem érzem magam a helyzet magaslatán szó szerint szarúl vagyok érzelmileg.

Nagyon úgy érzem, hogy vissza fogok esni amit soha nem akartam többet vagy,ha nem is vissza esni de legalább alkalmilag ÉRZEM, hogy valahogy megfog találni ez a világ is (régi barátok stb)+ istenhívő is lettem azóta, és nagyobb rálátásom van a témára mint akkor, és tényleg benne van az ördög keze ebben az egészben :/, ha látja hogy gyenge vagyok támad (lehet ez sokaknak vicces lesz, vagy azt mondja rá hogy persze hülye gyerek azért támad, mert te fogod meg a cuccot nem a az ördög adja), de tudom hogy mi zajlik ilyenkor a "színfalak" mögött.

Nem vagyok megzakkanva totál normál életet élek, de csak úgy látszólag őszintén szólva elmegyek dolgozni haza jövök,néha elmegyek szórakozni,csajozni ilyemi mint egy normális 20-on éves, de mindenki ismer a környéken és elegem van ebből...szóval a lényeg az, hogy rám esett a saját életem azt érzem, és azt hogy szükségem van MOST valamire, mert a pia nem elég hogy kilőjje a beteg gondolataimat.

Igen orvoshoz(pszihológushoz) is most készülök menni, de félek az egésztől...az egész élettől, pedig semmi okom nem lenne rá nem tudom irányítani az érzéseimet.

Alapvetően gyenge vagyok érzelmileg??, vagy van abban valami hogy aki egyszer megkóstolta az többször is megfogja...tehát értitek? :/ 24f