Másoknak is vannak furcsa pillanatai, amikor az emberek hülyének nézik őt (? )? Ha igen, tudnátok példát írni?

Első, fura emberek közt mozogsz...

Az után mosolygás az durva, legalábbis egyesek szerint. Egyszer iszonyatosan megdühödött rám valaki, mert mosolyogni mertem az utcán, napsütéses tavaszi időben. Biztos baja volt.

Nem jutnak eszembe ilyenek, de kismillió van, nem vagyok nagyon tipikus ember. Nem, nem vagyok különleges kis hópihe, csak sok dologban eltérek az átlagtól, no. Saját agyam van, amivel gondolkodom, már ez is okoz ütközéseket egyesekkel.

Nem hülyének néznek, de nem értik, hogy nem félek hazafelé a sötétben (kóruspróba után jövök 4-5 km-t. egyszer ráadásul az erdőn át, na az nagy megrökönyödést okozott). Évek óta ez van, de azóta is csodálnak, hogy ilyen bátor és kitartó vagyok. Nem értem, én jártam már napi 2-3 órát munkába is, esőbenm, hóban, kemény fagyban, sötétben, mi van abban? Minimális mozgás ülőmunka mellett.

Bár az embereket a táplálkozásom is borzolja. Főleg most. Napi egy evés, sok zsír, számos ételcsoport kizárása vagy minimalizálása... Tudom, mit csinálok, ez nekem a legjobb és legegészségesebb, amire képes vagyok (plusz szálkásítok s ahhoz ez nekem alap), de mivel eltér a tipikus irányzatoktól, szinte mindenki közli, hogy tönkre fogok menni bele. Nem baj.

Nyávogni is szoktam, bár azt más nem hallja, csak a párom, de ő válaszol nyávogva, szóval oké.

vannak ilyen kínos szituk, amikor úgy gondolom hülyének néznek.

persze ez többnyire csak az ember fejében van így.

amikor tényleg hülyének néznek, azt meg gondolom sose veszem észre :D