A munkásosztály mindenhol ilyen primitív, unalmas, és visszataszító? Más is unja a sok idegesítő embert?
Kérdésemet írhattam volna a magány-egyedüllét,vagy a munkahely-kollégák kategóriába is.Jó magam is szakmunkás vagyok,még érettségim sincs,de elég normálisan és igényesen élek.Valószínűleg velem is van probléma,talán túl érzékeny vagyok,
de nem nagyon találok magamban olyan hibákat,amik társadalmilag elítélendőek lennének.Sok helyen laktam,vidéken is,és Budapesten is.Sok szakterületen dolgoztam már,de sajnos huzamosabb ideig nem tudok ellenni sehol,mert problémáim
alakulnak ki az emberek egy részével.Nem vagyok finnyás,de szép lassan nagyon sok emberben veszem észre a tipikus proli tulajdonságokat,amiket gyűlölök.Itt jegyezném meg,hogy sokan nagyon sértőnek találják a prolizást,de sajnos én úgy
veszem észre,hogy a régi rendszer nagyon sok ilyen embert termelt ki,akiknek a leszármazottjaik sem nagyon különbek.Általában ugye munkásemberekkel dolgozom,műhelyekben,de ritka,amikor tényleg hosszú távú,rendes,becsületes kollegákkal
ismerkedek meg.Most Bp.-en lakom,4 évig dolgoztam
egy helyen,ahová nagyon szerettem járni.Most már 1 éve másik helyen vagyok,ezt is szeretem,de itt is kezdődnek a problémáim.Miért ilyenek az emberek?:felfogásuk:nem kell foglalkozni semmivel,mindent le kell sz@rni.Minden munkát ímmel
ámmal
összecsapnak,jó az úgy,hülyének nézik azt,aki normálisan végzi a munkáját.Emberileg sem tudom megérteni azt,hogy az elején normálisan tisztelik az embert,aztán pár hónap után mennek a beszólogatások,meg ilyesmi.Egyik legundorítóbb
szokásnak
tartom,amikor egy idő után jogot formál valaki arra,hogy kóstolgassa a másikat.A főnököm is egy kétszínű,amikor odamentem dolgozni,így barátom,úgy barátom,nem a főnököd vagyok,hanem a kollégád,szereztem neki több száz ezres
maszek
munkát,ma meg már kötekedik,meg játsza az eszét.Persze van sok jó arc kollega is,és végül is nincs nagy baj,csak érzem,hogy pár éven belül innen is megyek,mert nem tudom elviselni a tahó réteget.Az előző helyen is rendesen végeztem a
dolgom,
sok pluszmunkát végeztem délutánonként és hétvégén.A kollegáim közül szinte senki nem vállalt pluszmunkát,még az alapfeladatokat is utálták elvégezni.Nekem volt pluszjövedelmem,kocsival jártam be,jó kajákat ettem,és szép lassan úgy
éreztem,hogy néhányan kiközösítettek,többek közt azért is,mert általában nem ültem le szotyolázni velük,hanem végeztem a dolgomat,és amúgy sem érdekel engem a sok igénytelen szextéma,meg a mindenféle primitíség,infantilis
hülyeségek,amiről beszélgettek.
Egyszerűen rossz nézni azt,hogy ezek az emberek az egekbe überelik egymást,hogy ki a lazább a másiknál,csoszognak,röhögnek egész nap.
Ezen kívül a civil életben is semmi mást nem látni,csak a sok hajléktalant,csövest,részeg fiatalokat,pedig viszonylag jó környéken lakom.Nem lehet már lassan semmilyen BKV járaton nyugton utazni,mert mindig vannak valakik,akik
hangoskodnak,büdösek,hőbörögnek.
Voltak párkapcsolataim,felnőtt gyerekeim vannak,de mégis egyedül élek,mert egyszerűen bele fáradtam abba,hogy midenhol csak a gányt lehet látni.
Kicsit kiírtam magamból ezeket a dolgokat,de azért kíváncsi lennék,hogy más is látja így a kérdést?
Akik kissé magányossá váltak,miért?
Egy felsőbb társadalmi rétegben is vannak ilyesmi munkahelyi problémák,például egy kórházban orvosok között?
Engem a kézügyességem,és a precizitásom vezetett ahhoz a munkakörhöz,amit végzek,és nagyon szeretem csinálni,de viszont nem tudok beleépülni hosszú távon ebbe az említett rétegbe.Nem lenne semmi bajom velük,csak nem tudom megérteni,
hogy miért kell örökké feltűnősködni,pofázni,röhögni mindenen egész nap,és nyomni a fárasztó igénytelen beszólogatásokat.
Nincs olyan kimondottan nagy élettapasztalatom, nem túl régóta dolgozok szoftverfejlesztőként, tehát a kollégák 99%-ban diplomások vagy épp tanulnak még. Az elmúlt 2 évben mindenki jó fej volt, barátságosak, nyitottak. Persze itt is vannak azért kibeszélések meg nem mindenki puszipajtás, de a diplomatikus kapcsolat megvan mindenki között minimum.
A munkás "osztályt" nem tudom értékelni, sosem dolgoztam olyan munkakörben amire rá lehetett volna húzni azt, hogy klasszikus melós. Haveri szinten van több munkás ismerősöm, néha olyanokat mesélnek, hogy kicsit elhűlök. Szó szerint alszanak munka közben, a kollégáik fedeznek nekik, piásan mennek be, stb. Viszont van nagyon értelmes és szorgalmas karbantartó ismerősöm is, ráadásul fiatal. Gondolom itt is azért van szórás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!