Miért van az hogy amikor megismerek valakit olyan kedves meg nyitott vagyok de mikor barátok leszünk már leszarom hogy ha esetleg bunkón beszélek vele?

Ahogy gondolod.

Nemtudom, de én is ilyen vagyok :D

Ismerős... ez a kérdés engem is érdekel

Abszolút megértem. Nekem is volt egy olyan barátom, akivel mindent egymás fejéhez mertünk vágni, kritika, gúny, ocsmány szavak, válogatott sértések, majd jót nevettünk az egészen. Élveztük, hogy nincsenek korlátok, ami a szívünkön a szánkon, igazán különleges volt. Soha többet nem találkoztam ilyen emberrel és azóta is nagy erőkkel de sikerrel fogom vissza magam, de vágyom rá, hogy valaki úgy kerüljön hozzám közel, hogy nincsenek tabuk. Szerintem te is egy ilyen embert keresel, csak sorra buknak el az első teszten :)