Mi a véleményetek a külföldön (Angliában, Németországban stb) élő magyarokról?

3 ilyen embert ismerek közelről, de amúgy jópár ismerősöm van kint.

Az egyik teljesen normális maradt a 3-ból.

A másik kettő.... Pf.

Felvágnak: soha életükben nem volt ennyi pénzük (ez igaz) , havi 2-3 millát raknak félre (ez nem igaz), a ruhák 200 Ft-ba kerülnek (haha), komplett ruhatárat vesznek pár ezerből (haha), 1-et fizet 3-at kap akciók vannak minden boltban szezon végén (haha), 1 euro a cipő, 0,5 euro a nadrág mert akciós stb stb ott kint mindenki annyiraaaaa normális meg rendes, itt Mo-n minden szr, mindenki hlye, blabla.

Ott kolbászból van a kerítés.

Szóval alapból semmi bajom nincs velük ha normálisan viselkednek, de ha ennyire durván felvágnak és elszállnak már 1-2 hónap kintléttől is, az nagyon gáz.

Húgom Angliában dolgozik, ő normális. A szomszéd férje mondott pár nagyzolós baromságot, mikor kint éltek, de amúgy az sem gáz tag.

Ismerek egy harmadikat is, az mindig azzal jön, hogy "ehh, anglia az más világ", mintha az átlag magyar ember kicsi lenne oda, megjegyzem ő már rég hazajött onnan, úgyhogy nem is értem, miről beszél :D

Én valahol alapból viccesnek és egyben szomorúnak tartom, hogy az emberiség saját maga által szabott láthatatlan gátak, határok közé szorítja magát.

Pont ugyanolyan a világ másik felébe elmenni dolgozni, mint országon belül máshova költözni. Ráadásul normális ember nem ez alapján fog barátkozni vagy nem barátkozni.

Amit viszont észrevettem, hogy ha ebben itthon valaki nem panaszkodik, azt azonnal elkönyvelik felvágós, nagyképűnek. Ha meg kifejezetten jól él, pozitívan szemléli a dolgokat, akkor azonnal kivívja a sok proli haragját.

Nekem sok rokonom, barátom él külföldön, én magam is egy ideje. Sokan felvágnak a "kinti életre", jellemzően azok akik otthon nem szerettek dolgozni (se tanulni), itt meg a minimális munkával kapott összegből is kényelmesen megélnek. Ők nem hajtanak a beilleszkedésre, csak magyarokkal, laknak, dolgoznak, nem beszélik a nyelvet stb. de mikor hazautaznak a legnagyobb királyoknak állítják be magukat. A többség viszont szerintem pozitívabb irányba változott, nyugodtabb lett, hogy nem kell mindig a pénz miatt aggódni, pozitívabban tekint a jövőre, és ez sokszor ragadós. Nálam is így alakult :) (Az,hogy én megváltoztam e, nem a saját tisztem megítélni)

Tehát mindkét végletre találni példát, én is úgy gondolom, hogy nem maga a külföldön élés ténye az ami meghatározza valaki személyiségét, mert mindenkinél máshogy mutatkozik ez meg.

#1

Németországban nagyon sokszor előfordul,hogy valamit addig akcióznak míg az el nem fogy. Így pl a Decathlonban simán hozzájutsz 1€-ért pulóverhez,polókhoz stb.