Ez az orosz barátom véleménye a magyarokról. Tényleg ilyenek lennék?
Pár hónapja ismertem meg egy orosz srácot, aki cserediákként volt itt 1 évig, ma reggel ment vissza Oroszországba.
A lényeg, hogy mondta, hogy az a meglátása, hogy szerinte túl pesszimisták vagyunk, a legkisebb dolognak sem tudunk annyira örülni, mindenben csak a rosszat látjuk. Vagy volt, hogy valamiért nagyon le akarták húzni a rendőrök (pedig semmit nem csinált) és el akartak kérni tőle nem kevés összeget.
A srác szerint túl sok a romos épület, a legtöbb hely tele van szeméttel és állítása szerint még náluk is sokkal szervezettebb a közlekedés, nem hiszi el, hogy itt az emberek ennyire nem tartják be a szabályokat. Azt is észrevette, hogy annyira nem vagyunk összetartóak. Nagyon kevés olyan emberrel találkozott, aki jól tudott volna angolul, a legtöbbjük csak törte a nyelvet és éppenhogy el tudta magyarázni, hogy mi merre van. Az oktatás színvonala nem túl magas, a kaják eléggé érdekesek, a legtöbb kaja ízét elviselni sem tudta, egyáltalán nem voltak minőségiek. Az emberek lehetnének közvetlenebbek, nem pedig lenézően kell viselkedni, mert a legtöbben igenis lenézőek is bunkók voltak, amikor elmondta, honnan jött.
Szerinte sokkal többet kéne törődnünk a környezetünkkel, nyitottabbnak kéne lennünk, mivel azt vette észre, hogy a szobatársa csak beült a gép elé és egy szót sem szólt. Valamint nem kéne elítélnünk a külföldieket.
Mindenestre megmutattam neki több várost is az országból és mondta, hogy gyönyörűszép ez az ország, csak az emberek modorán kéne változtatni a leginkább. Persze találkozott kedves emberekkel, de jó lenne, ha a többiek változnának.
Azt is mondta, hogy az 1 egyetemi éve alatt azt vette észre, hogy a legtöbb diák eléggé törekvő volt és ezt jó volt látni, csak nem elég motiváltak, mert ő is tudja, hogy ebben az országban mennyire nem fizetik meg az embert, és ezért a diákoknak elég kilátástalan a jövőjük.
Mondta, hogy szabadidejében sokszor elment sétálni és sok frusztrált embert látott, alig találkozott olyan emberrel aki mosolygott. Sőt, látott párokat akik egyáltalán nem beszéltek egymással, csak a földet bámulva mentek egymás mellett vagy amikor busszal ment valahova akkor az egyik mobilozott, a másik nézett ki a fejéből.
A nyelv elég nehéz, hirtelen nem is tudná mihez hasonlítani, mert túl egyedi. Próbálgatta tanulni, de aztán inkább feladta.
Összességében ennyi amit elmondott :) Próbáltam visszaemlékezni és nagyjából sikerült összeszednem. Pusztán kíváncsiságból kérdeztem meg a véleményét és gondoltam megosztom veletek. A kérdés adott, ti is ilyennek látjátok? Szerintetek is ilyenek vagyunk?
Én nem tudom honnan és melyik helyről jött a haverod, de biztos a luxus környezeten kívül nincs tisztában azzal hogy Oroszország nagy részén áram sincs és a mentőre 3 órát kell várni vidéken.
A korrupt Orosz rendőrökről nem mesélt? Ja mert nem volt velük dolga.
Másrészt "pesszimista" mentalitást pont miattuk kaptuk az elnyomott évek miatt. Meg '56 miatt is. A "felszabadító" Szovjet hadsereg és moszkvai vezetése évtizedekig itt maradtak.
A pesszimizmusban igaza van.
Azért van annak némi romantikája, hogy egy orosz oktat ki téged a korrupcióról, ahol még mindig kommunizmus van. :D
Oktatásról nem tudok mit mondani, nincs összehasonlítási alapom.
Az étel ízlés kérdése.
A világ egyik legszebb nyelve a magyar,és az egyik legnehezebb nyelve is,ez tény.
Sajnos igen, lehetnénk összetartóbbak,ez igaz.
Az általános frusztráltság nem véletlen, gondold végig az elmúlt 20 évünket, hogyan alakult az ország helyzete.
Vannak igazságok abban,amit a barátod mondván....egy hosszabb beszélgetést megérne, az biztos.
Némi igazság van benne, a legnagyobb bajunk az, hogy szinte szégyelljük kimondani, ha jók vagyunk valamiben. Hallott, látott már bárki olyat, akár egy ismerkedő beszélgetésben, akár egy állásinterjún pl., hogy egy magyar teljesen higgadtan, tényszerűen közli: "A szakmámban a 10 legjobb közé tartozom Magyarországon, xy területen pedig nemzetközileg ismert szakértő. Ezenkívül remek férj és családapa vagyok." Mindezt úgy, hogy nem jön zavarba, mosolyogva és magától értetődően, de nem nagyképűen közli? Alig van olyan, aki képes erre.
Nemrégiben olvasgattam útikritikákat Szentpétervárról. Mindegyikben szerepelt, hogy a közlekedés kaotikus, az úttesten átkelni életveszélyes, mert 130-150-nel robognak a város közepén. A fedélzeti kamera szériatartozék az utolsó roncs Ladán is.:-) A külföldivel nem hajlandók oroszul beszélni, akkor is angolul válaszolnak (már aki tud), ha jól beszéli az illető az oroszt. Távolságtartók a turistákkal, ritka a segítőkész ember. Erősen javasolják, hogy a hivatalos közegekkel nagyon szerényen, maximálisan együttműködően viselkedjen az ember. Mindenből árad a birodalmi öntudat és az elképesztő megalománia, a vörös csillag és Lenin elvtárs pedig abszolút pozitív megítéléssel bír.
Nagyon mások vagyunk, az pedig tény, hogy nálunk még mindig elég rossz ajánlólevél orosznak lenni. Ettől függetlenül néha érdemes meghallgatni, hogyan látnak bennünket kívülről.:-)
Egy gazdag család sarja ne nagyon mondjon véleményt arról, hogy máshol mi a helyzet, mert még azt sem tudja, hogy a saját országában hogyan élnek.
Igaznak igaz amit mondd, viszont ez Oroszországra többszörösen igaz.
A második válaszolóval értek egyet.
Oroszországban, Novoszibirszkben élek 3 éve a férjemmel, aki orosz, és itt ugyanezek hatványozottan igazak, ezt bárki megmondja.
Az első, ami szemet szúrt a leírásodban az a közlekedés volt. Már nem azért, de az Audis "üzletember" úgy fogja szándékosan összetörni a kocsidat itt, mint annak a rendje, ha nem mész úgy az úton, ahogy neki az megfelelő. Rengetegen vagy nem ismerik, vagy csak nem akarják betartani az alapvető szabályokat, vagy éppen úgy tartja kedvük és befékeznek az autópálya közepén. Sok az idióta, frusztrált ember itt. Amikor Moszkvában éltem, sok ilyet láttam, a maffia uralja az utcákat (is). Igen, igaz, talán Magyarországon is.
Vidéken nyugisabb a helyzet. Na, de itt jön a másik haverod által említett dolog. Romos házak, szemét? Le merem fogadni, hogy a srác moszkvai vagy pétervári (de az tuti, hogy jó körülmények közül jött). Dzerzsinszk és a legtöbb vidéki város kb. olyan mint egy szeméttelep, az ember nem hiszi el, hogy ott emberek élnek, egy monoton paneldzsungel az egész. A panelok kitört ablaküvegei, a ledobált cigicsikkek látványa itt éppoly természetes, mint otthon a nyóckerben, csak itt sokszor egy egész várost jellemez mindez. Borzalmas elhanyagolt helyek vannak itt, kisebb vidéki városokban vagy a nagyobb városok külterületein még az utak sincsenek megcsinálva (földút van), az infrastruktúra úgy sz*r, ahogy van, gyakoriak az áramkimaradások.
A rendőrös dologgal nincs sok tapasztalatom, így arról nem írok, de a bürokrácia itt jobban jelen van, mint otthon. Amit tudok, hogy a rendőrök emiatt jellemzően keményebben lépnek fel. De ahogy mondtam, erről nincs személyes tapasztalatom, lehet, hogy rendőre válogatja.
Angolul meg itt sem nagyon tudnak, inkább csak a fiatalok.
Ja, a kaját meg nem értem, miért kellett szóba hozni, az nem minősít minket. Az egy dolog, hogy kifejezetten nehéz ételeink vannak és ezt a legtöbb külföldi nehezen szokja meg, de ettől még nem kell se szégyellni magunkat, se negatívumként tekinteni erre. A férjem családja sem tudja megszokni a magyar kosztot, mert mi "húst hússal eszünk", ők meg könnyebb ételeket, leveseket, sok zöldséget fogyasztanak. Én meg azt nem bírom. :))
Most, ahogy újra elolvasom az egész leírásodat, azt mondom, hogy az egészet egy az egyben rá lehet mondani Oroszországra is. Ha azt mondanád, hogy ezt egy magyar mondta Oroszországról, akkor elhinném.
Szóval majdnem mindennel egyetértek, de nem szabad azt hinni, hogy csak mi vagyunk ilyenek. Az egyetlen dolog, amit tényleg megerősíthetek, hogy itt az emberek -ha visszahúzódóak is- barátságosabbak, összetartóbbak, talán pozitívabbak is, mint otthon. Hogy mi miért vagyunk olyanok, nem tudom. De valószínűleg rengeteget nyom a latba a történelmünk is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!