Későn érő vagyok?

Csak tudod egy jogsin kívül (ami önmagában semmi) még nem sok minden származott belőle. A másik az hogy azt vártam, hogy majd testileg-lelkileg erősebb, hatékonyabb leszek, erre inkább csak felőrölt. Meg az elején azt gondoltam, hogy ezek értelmes tettek, de nem is szorultam rá, nagyon nem is volt így értelme, családnak se sokat tudtam segíteni, pedig mondtam anno, hogy 18 vagyok most már beszállok, akkor is, ha suliba járok, erre ők meg hogy az én pénzem rakjam el. Aztán nem költöttem el, fölösleges lett volna. Apám mondta, hogy tegyem le a jogsit. Mondtam, hogy oké, de nem lehetne mondjuk jövőre, mert most még 1 évig tanulok, addig minek, hogy elöbb lejárjon? Úgyse csinálok vele semmit egyenlőre. Ő meg fojton azt nyomta, hogy az kell az élethez. Oké elhiszem, de ráért volna nagyon. A suli meg egy kész röhej volt megint. Sokszor úgy voltam, hogy jobban járnék, ha munka elött aludnék ahelyett, hogy értelmetlenül felkelek. Nem fogadták el a diákmunkás igazolásomat, mert pár "intelligens" felsőbb évesnek(!) luxus volt bevinni azt a fecnit, az igazgatónő meg közölte, hogy nem fogadják el az iskolaszövetkezet (azóta tudom, hogy ez a szó is mennyire értéktelen) által kiállítottat. Az ofőm meg bejött egy ilyen szöveggel h menjünk orvoshoz vagy valami, csak ne legyen igazolatlan. Na innentöl kezdődött ez a heti min egyszer max ötször csak aludni járok haza dolog. Persze én naivan gondoltam, hogy jó kis tréning, majd segít. Hát nem.

Próbálom összeszedni az embereket, de nem egyszerű, nem mindig érnek rá, még 1 évem van, de szeretném inkább normálisan csinálni a sulit, meg azért néhanapján jól érezni magam, minthogy ez a suli+munka, de egyik se megy túl jól dolog legyen. Most úgyis a suli az első, majd ha lesz munka akkor meg nem lesz suli, kész, ennyi.