Ki mit ért a művész lélek szó/fogalom alatt?

Nálam ez a fogalom az utóbbi időben erőteljesen devalválódott, mert manapság már mindenki "művészlélek" akar lenni, szinte divat annak lenni. A földből nőnek ki az átlagtól elütő, magukat elvontnak, művészléleknek gondoló lányok-fiúk, akik egyébként giccsesek, közönségesek, és semmit sem tudnak a világról, csak füvet szívnak. Sokan meg a romkocsmákban játsszák az eszüket, és eljátsszák a nagy filozófust, miközben közhelyeket puffogtatnak.

Ezért az igazi művészeket én nem hívom művészlelkeknek.

Engem sokan elvontnak illetve művészléleknek neveznek.

Tény, hogy az első válaszoló tökéletesen leírta a személyiségemet. Egyszer iszonyat boldog vagyok, röhögőgörcstől könnyezem, máskor pedig minden komor és kilátástalan. Mintha disszociálnék és az őrülten boldog perceimben átvedlenék valaki mássá, aki harsány és hihetetlen laza. Általában könnyedén barátkozom, nevettetek meg másokat egyszerűen a bolondos természetem miatt. Ezért vannak, akik imádnak és akik ki nem állhatnak. Gyakran idegesítő vagyok emiatt. Ugyanakkor verseket írok, se perc alatt kitalálok egy kerek történetet és ha tudom, azon nyomban papírra is vetem.

A gondolataim kicsapongóak, így amikor eszembe jut akár egy szösszenet, bármilyen helyzetben képes vagyok magamra illetve papírfecnikre írni. Emiatt furcsának tartanak. Holott ez csupán egy módja az önkifejezésnek. Nos... szerintem egy művészlélek attól lesz művészlélek, hogy ami benne rejlik nem fél felfedni mások előtt, kreatív és intelligens, természetes, mégis oly egyedi, amennyire csak lehet. Talán születni kell erre. Talán tanulni. Mégis leginkább tehetséget és kifogyhatatlan ötleteket, alkotóvágyat igényel. Számomra néha valóságos átok. Viszont csak azért, mert nem találok magamhoz hasonlóakat és nincs túl nagy sikerem. Hiába írok, mégis inkább hobbinak nevezném, mintsem hivatásnak. Sokan nem értik és nem is érdekli őket. Pedig a visszajelzés nagyon fontos. Nem elég jónak gondolni valamit. Mindig meg kell próbálni jobbá tenni.:)