Miért van, az, hogy az emberek nem engedik befejezni a mondatomat?
Valamit, ha mondok, van, hogy nem hallgatnak végig, közbeszólna, megszakítanak, közbekérdeznek. Elérek a mondat feléig, ott közbeszakítanak, és a mondat másik fele bár megválaszolná azt amivel közbeszóltak, de nem képesek kivárni, utána meg már nincs kedvem végigmondani a dolgot, már csak azért sem, mert olyankor mindig elkezdenek másról beszélni...
Ezzel nem is lenne baj, ha nem a családomról van szó. Nagyon bosszant, hogy emiatt nem tudom normálisan átadni az információkat/gondolatokat a másiknak, mert mindig megszakítják/kifordítják a dolgot mielőtt befejeztem volna. De miért? Talán mert én vagyok a legfiatalabb a családban? De még az se egy túl jó indok tekintve, hogy már 19 éves vagyok...
Veletek is szokott ilyen előfordulni, vagy csak én vagyok ennyire szerencsétlen, illetve pipogya?
Lehet hülyeségeket szoktál mondani és már úgy vannak vele minek hallgassam végig... Nem tudom, kérdezd meg mondjuk a családodat, vagy csak mond meg nekik hogy szeretnéd ha végre végigmondhatnád amit szeretnél.
Ha közbebeszélnek akkor folytatom kicsit hangosabban, elmondom amit akarok és utána csendbe maradok hogy elmondhassa a másik amit közbeszólt vagy csak szólok hogy várj had fejezem már be a mondatot, ezek után nincs ilyen problémám hogy nem hallgatnak meg. :)
Nem szoktam hülyeségeket mondani. :D Igazából pont az a bajom, hogy a félmondatok miatt nincs értelme annak amit mondok, de nem szoktam érdektelen idiótaságokat mondani. Érdekesen szinte mindenki aki végighallgat egyetért velem, vagy megfontolja elgondolkodik azon amit mondok, tud a témáról beszélgetni de ők valahogy nem. :D Még egy egyszerű megjegyzést is félbe tudnak néha szakítani, vagy az ellenkezőjét mondják, kifordítják.
Ha meg erélyesebben mondom akkor meg mit kiabálok. :D Nem értem őket, komolyan. :D
Én idegenekkel tapasztalom ezt. Mindenki rohadt udvarias meg műkedves és olyan könnyen felháborodnak apróságokon is, ami eltér az ő kis világnézetüktől, de még egy teljes mondatot nem sikerült végigmondanom se az orvosnál, se más ügyintézéskor...
Főleg ha valami egyedi problémám van (nekem mindig), de ők rögtön azt gondolják, hogy én vagyok az ezredik hülye aznap ugyanazzal a baromsággal. Aztán kb. 10 félmondat után rájönnek, hogy mégse és ha egyszer hagyták volna elmondani már rég túl lehetnénk rajta.
Azért van ez, mert nem érdekli őket, hogy mit mondasz. A saját mondandójuk az, amivel el vannak foglalva. Ezzel pedig sajnos azt sulykolják (még ha nem is szándékosan) hogy nem vagy a szemükben értékes. Ezen lehet javítani, hogyha te ennek az ellenkezőjét csinálod, tehát meghallgatod őket, akkor előbb-utóbb észreveszik, hogy "Hoppá, ez az ember türelmesen végighallgatja amit mondok és érdeklődik irántam, biztos fontosnak tart, talán nekem is így kéne hozzá állnom."
Ha érdekel tudok linkelni egy hanganyagot ezzel kapcsolatban, ahol részben erről is szó van. Egy nagyon sikeres ember írta, aki azért lett sikeres, mert pontosan tudja, hogy hogyan kell bánni másokkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!