Gyűlölöm az embereket, imádom az állatokat. Egy ember meghal. "egyel is kevesebb". Egy állat hal meg. "sírok". Más is van így?

Csupán azt látom magam körül, hogy az emberek mennyire irigyek egymásra, ezáltal rosszindulatúak, csak a rosszat akarják a másiknak, örülnek ha elbuknak, ha kudarcot vallanak, nincs már meg az az összetartás, ami pl a 90'-es években volt egy utca, szomszédság között....mindenki törtető, a saját igényei mindenek felett, nem számít kin tipor át. Arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett barátok, amikor megosztasz velük egy infot....amit nem az esti 8-as hírekbe akarsz berakatni......de ő már 2 óra múlva továbbpofázza. Kétszínű, pletykás népség a mai. Kiábrándító.

Egyik hülyét kapott, mert akkora állatvédő vagyok....nos, vegetáriánus vagyok, nem érzem fairnek.....hogy azért mert nem büntetendő....és mert én vagyok nyeregben még leöljem. Ő is egy érző lény. S némelyik állatban több érzés, ragaszkodás, loyalitás szorul, mint jó pár emberbe. Akkor te milyen jogon bírálod az én állatszeretetem. Én még egy állatban sem csalódtam, de emberben sokat. Az állatnak nincs akkora agykapacitása, olyan esze, hogy néha felmérje, hogy jujjj....nem szabad Őt megharapni. De mégis elég ez az agykapacitás, hogy önzetlenül szeressen, ne verjen át, akinek csak te vagy. De az ember "állítólag" a legintelligensebb lény.....mégis bántjuk egymást, szóban, tettlegesen, csak hogy a másiknak rossz legyen. Erről ennyit, vita befejezve részemről.

(s nem, nem kiégett, kielégítetlen p*csa vagyok, aki itt ver a nyálát, csak látom magam körül, hogyan viselkednek az emberek....s szánalmas....tisztelet a kivételnek.....)