Nagyon gáz, ha magamban beszélek?

Tudom, millió ilyen kérdés van már, de én szeretnék még egyet.

16 éves fiú vagyok. Mikor egyedül vagyok a szobámban, akkor mindig azt képzelem, hogy van egy YouTube csatornám és vlogger (video blogger) vagyok, vagy, hogy valamilyen házi feladatképpen be kell mutatnom, hogy hogy zajlik egy napom/éppen min gondolkodom/miket tervezek.

Elég gyerekesnek hangzik, ez még nem is lenne baj, de kezdek rájönni, hogy ezt azért csinálom, mert valódi embereknek nem merem/akarom/tudom elmesélni, hogy mik történtek velem. Egyszerűen nem megy.. Soha nem ment.. Ezt a képzeletbeli vlogolást már 4-5 éve napi szinten csinálom és sokkal többet beszélek magamban, mint összesen az emberekkel.

Sokszor van, hogy várom már, hogy hazajöhessek, csak azért, mert valamit elakarok mesélni a 'közönségemnek' (magamnak).