Miért viselkedek sok ember közt úgy, mint egy fogyatékos?

Van egy kisebb szociális fóbiám, irtózom a nagy tömegektől, az olyan helyzetektől, amikor több ember rám figyel. Talán ennek lehet hozzá köze, vagy nem tudom, hogy amikor az iskolában csinálnom kell valamit és ott vannak a többiek is, olyan, mintha kikapcsolna az agyam és fel se fogom, miket csinálok kb.

Pl. mikor tesi órán a tanár osztályoz valamit, nem tudok tök egyszerű gyakorlatokat se megcsinálni, szinte látom olyankor magamat kivülről, hogy nézhetek ki közben és legszivesebben elsüllyednék...De amikor csak én meg a tanár vagyunk ott, vagy max 1-2 ember még, simán megcsinálok bármit hibátlanul, csak mikor a többiek is látják, akkor nem megy.

Vagy van egy gyakorlati óránk, amit gyűlölök, épp emiatt, mert mindig ilyen égő dolgokat csinálok. Állandóan eltörök, tönkreteszek dolgokat, meg szintén ilyen baromi egyszerű feladatokat se lehet rám bizni, mert azokat is elrontom. De egyszer volt olyan, hogy órán nem tudtam valami miatt befejezni a feladatot és a tanár mondta, hogy nem siet, szóval ha én se, szünetben ott marad velem és befejezhetem. És a többiek kimentek a teremből és csak mi ketten voltunk ott és tök hamar kész lettem, ráadásul jól is sikerült.

Az a baj, hogy eleve rettegek attól, hogy elrontok valamit a többiek előtt, és erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy sokat utálnak az osztályból és ezek az emberek állandóan beszólogatnak emiatt, hogy milyen fogyatékos vagyok, meg bambának hivnak a hátam mögött, stb...És mindig, mikor véletlenül elszúrok valamit, hallom, hogy a többiek rajtam röhögnek, meg azt mondják, milyen bamba vagyok, úr isten..

Hogy szokjak le erről?