Miért nem érzem magam értékesnek?
Figyelt kérdés
Nem érzem azt, hogy bennem akármi hasznos is van, nincs hobbim, nincs semmi kedvenc elfoglaltságom, néha sokáig nem beszélek a barátaimmal, vagy nem találkozok velük, ha ők nem írnak rám. (Már azon se lepődnék meg, ha nem szeretnének úgy, mint azelőtt). Ez van legtöbbször. De mondjuk tudom, mit szeretek csinálni,vagy mit akarok, mi lenne nekem jó, csak annyira lusta vagyok és inkább a punnyadást és a telefonozást választom itthon, meg mindig fáradtnak érzem magam bármihez is. A másik meg, hogy néha még a saját barátomnak se hiszem el, ha valamit megtett értem, hogy például azért nem aludt el sokáig, mert várta, hogy visszaírjak neki. És ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogy de miért? Nem tudom elképzelni, mi az, ami tényleg megfogta őt bennem, amiért csak velem akart beszélni. Annyira hétköznapi vagyok, szerintem. Olyan semmilyen. Meg néha még azt is érzem, hogy másokat értékesebbnek és szerethetőbbnek tart, mint engem. Tudom-tudom. Ez hülyeség. De egyszerűen ezt érzem. Nagyon sokszor összehasonlítgatom magam másokkal, ez tudom, hogy nem jó, de nem tudok ellene mit tenni. Néhány lányt sokkal szerethetőbbnek tartok, mint saját magamat, meg hogy velük sokkal jobban járna a barátom, hogyha a barátnője lenne valamelyikőjük. Meg az osztályomban is kb mindenkiről azt gondolom, hogy sokkal hasznosabban töltik a hétköznapjaikat, meg mindenki jobban szereti őket, mint engem. Úgy érzem, senki se szeret abból a közösségből, meg hogy vannak, akik lenéznek. Nem tudom, hogy igaz-e, de nem szívesen megyek be hozzájuk nap, mint nap. Nyominak érzem magam mellettük. Néha még azt is szégyellem, hogy valamelyikhez is hozzászóltam, mert legtöbbször vagy nem válaszolnak, vagy nemtörődöm stílusban teszik ezt meg. Ilyenkor a hangom is kicsit elváltozik,ha olyasvalakihez beszélek, akivel nem szoktam és annyira feszülten és szégyenkezve érzem magam. Természetesen nem minden osztálytársam ilyen, csak vannak olyanok, akikre ez igaz... Szerencsétlenül érzem magam mellettük és mivel én vagyok a legalacsonyabb, kicsit úgy érzem valami kis mitugrálsz vagyok. Alig van önbizalmam, mondjuk most már több, mint régen, meg az önbecsülésem is alacsony. Folyton azon gondolkozok, vajon mit gondolnak rólam mások, hogy látnak engem. Úgy, mint az, akiben biztos van valami értékes, vagy egy kis senki egyszerű lányt? Nem tudom, mit tehetnék ellene. Másnak voltak ilyen gondjai? 17L2016. máj. 4. 22:58
11/12 anonim válasza:
Én is így érzek már egy ideje. Nem tudom, mennyi valóságalapja van ennek, de egyszerűen úgy érzem, hogy engem semmire se tartanak és totál haszontalan vagyok.
Szóval ja, ismerős.
12/12 anonim válasza:
Különös. Mintha a szép kinézetűek mind így éreznének.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!