Aki gyereket tervez 2016ban az egészen biztos, hogy átgondolta, ésszerű ez Magyarországon?
Vagy majd úgyis lesz valahogy?
22f
Szerintem biztosan nem gondolja ezt a nagy többség végig. Most feltételezzük, hogy a sok ember előregondol 15-20 évet? haha...
Én nekem is nagyon boldog gyerekkorom volt, hiába voltunk szegények, de most itt vagyok 20 évesen és nagy 0 az életem és fogalmam sincs mit kezdjek magammal.
Nem ösztönöztek a tanulásra, szar iskolákba jártam, nem volt egy kijelölt cél... És ahogy látom a körülöttem élők is nagyjából így vannak, csak annyi, hogy több a pénzük meg esetleg talán lesz protekciójuk... Szóval én nagyon kétlem, hogy bárki is komolyan végiggondolná ezt, hogy a gyerekkel mi lesz, ha meglesz az érettségije, és akkor merre, hogyan tovább... majd lesz valami... talán.
Az a rengeteg frissen érettségiző a kasszák mögött sem arról árulkodik, hogy jól végiggondolt volt a dolog.
Mert miben másabb a 2016-os év, mint az elmúlt 100?
Régen sokkal nagyobb szegénységben is vállaltak gyereket, most meg a minimálbéres is királyként él ahhoz képest ahogy nagyszüleink felnőttek.
Másrészt nem tudom te milyen körökben mozogsz, én többségében dolgozó, pénzt kereső emberek között mozgok, onnantól meg mi a kérdés?
Oké, levontam a következtetést,
vagy nem gondolják végig, vagy teljesen másképp gondolkodnak azok akik 2016-ban gyereket vállalnak
nem hiszem ezt
csak azt tapasztalom, hogy sokan átlagos életet élnek, 8-4ig meló majd másnap újra elölről, amíg el nem jön a hétvége, ugyanis akkor boldogság van, majd jön az a rohadt hétfő
meg sok olyan ember is van aki azért dolgozik sokat mert már eleve sok van neki de még többet akar, hogy jobb autó legyen vagy nagyobb ház
..persze ez mindenkinek az egyéni döntése, és ha élvezné az ember akkor teljesen jó lenne, de én pl nem élveztem az 1. osztálytól a 12.-ig való tanulást, és ahogyan tapasztaltam nagyon sokan mások sem
Én arról beszélek, ha az ember visszagondol 80 éves korában, hogy mit csinált az életében akkor ne az legyen, hogy azt mondja, hogy kerestem a pénzt aztán elköltöttem, hogy levezessen az addig felgyülemlett stresszt..
"én pl nem élveztem az 1. osztálytól a 12.-ig való tanulást, és ahogyan tapasztaltam nagyon sokan mások sem"
Általánosítasz!
De ebben lehet a gond! A mai világban már nem fogod megállni a helyed tanulás (továbbképzés) nélkül. Vagy csak nehezen!
Manapság az ember vállal gyereket, a gyerek iskolába jár legalább az érettségiig, nagy szerencsével legalább lesz egy jó baráti köre, és félig élvezheti az életet, 50-50 az esély, aztán vagy továbbtanulás és munka vagy egyből munka, barátokkal eltávolodnak, jön a mókuskerék életmód, egyszer fent egyszer lent, közbe talán volt/lesz/van barátnője, de ha nincs még rosszabb minden, közbe nagy szerencsével családi problémái sem lesznek, hogy szétmegy a család...
Valahogy még midig nem látom azt, hogy bárki is átgondolna itt bármit.
Szerintem az átlag embereknek gyerekei nagy többségben úgy is eléggé boldogtalan életet fognak élni, persze vannak kivételek, de arra feltenni mindent, hogy talán jó osztályba kerül majd, talán szerencséje lesz a szakmában stb stb...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!