Mi vezethet valakinél oda, hogy semmiről nem tud másokkal beszélgetni?

Lehet egyszerűen más ember, mint te.

Én sem vagyok beszédes, aktív fajta vagyok. Plusz válogatós :)

Nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót, mert már csak az agyhervasztó, igénytelen marhaságok folynak belőlük. Persze, nézek filmet, nézek egy-két értelmes sorozatot interneten, de nem ez teszi ki a napomat, plusz hülyeségnek tartom erről hosszan dumálni.

Gitározom, zongorázom, festek, jógázom. Ezekről nem lehet beszélgetni, illetve nem lehet kizárólag csak erről, mert akkor mindenki meg van győződve róla, hogy dicsekedni akarok. Nem társas tevékenységek.

Nem politizálok, beszélni tudok róla, meg is van a véleményem, de szintén nem mindennapi téma. A népszerű témák nálam az agyzsibbasztó kategóriát képezik :)

Nekem az kell, hogy személyesen találkozzunk valakivel, együtt tegyünk dolgokat, közben pedig természetesen jön a kommunikáció is.

Az, hogy leüljek valakivel, és ne csináljunk mást, csak pofázzunk - meg jó esetben valami alkohollal enyhítsük a zavarodottságot -, számomra kínzás, nem kikapcsolódás.

Nekem pont az a tapasztalatom, hogy senkivel nem lehet semmit csinálni. Utoljára iskolában sportoltam, mert hiába szeretem a labdajátékokat, senki nem emeli fel a seggét a gép elől - beszélni minek róla, játszani szeretnék!

Imádom az extrém sportokat, de rajtam kívül senki mást nem foglalkoztat. Szeretek kirándulni, sétálni, városnézni, mozogni, senki más, vagy csak alkalmanként, aztán meg ülnek a gép előtt, és várják, hogy írjak.

Így esik, hogy nem beszélgetek senkivel. Bár engem lekoptatni sem kell, mert belefáradtam az állandó "facebook barátokba", inkább tevékenykedem egyedül vagy a férjemmel, beszélgetek azzal, akivel közben találkozom.

26/N