Ti is szoktátok így gondolni néha esetleg gyakrabban?

Hát őszintén, nekem nem tetszik ez a világ. Mármint amit csináltunk belőle. Nincs okos kütyüm, nem engedhetem meg magamnak, de nem is kell.

Mikor végignézek egy metrón, kicsit ijesztő, 1-2 kivétellel mindenki rá van hajolva a mobiljára.

90-ben születtem, de az utánam 5-10 évvel születettek és köztem nagyobb a különbség, mint köztem és a 60-70-es évek generációja közt.

Vagy valami katasztrófa, vagy megvilágosodás(esetleg egyik a másik következménye) vet talán majd véget ennek a szarnak.

Mindenki egyre magányosabb és frusztráltabb.

Ahelyett, hogy ezt valahol élőben meg lehetne vitatni(bár már alakulnak alternatív csoportok), virtuálisan ugatunk. Én is most.

Engem az "okos" dolgok inkább megijesztenek. Persze, bizonyos szempontból kényelmes, hogy helyetted megcsinálnak tennivalókat, de lassan gondolkodnak is helyetted, és kitalálják, mit akartál velük csinálni. Sokszor rosszul... és ez idegesítő tud lenni.

Arról nem is beszélve, milyen "beszédesek" lehetnek, mennyi minden kiszivároghat rólad, rosszfiúk mi mindent csinálhatnak ezekkel az eszközökkel (pl. a távfelügyeleti kamerára rácsatlakozva élő adásban néznek téged a saját lakásodban). A telefon alapján tudhatják, merre jársz.

Ráadásul rengeteg apró feladat elvételével valahogy feleslegesnek is érzi magát az ember. Nem vagyok egy takarítómániás, de néha jól esik egy kicsit összesöpörni - tettem valamit, tisztább lett a lépcső. Ugyanakkor ha egy robotporszívó állandóan figyelné a porszintet, majd magát önnön feltöltése után ráeresztené a takarításra, lehet, hogy mindig tiszta volna minden körülöttem, mégis úgy érezném, mesterséges és steril környezetben élek, "elvégződnek" körülöttem a dolgok. Erre nem vágyom.

Kényelmes, hogy van mosogatógép, beteszem az edényeket, beindítom, elmossa, kiveszem. De az én példámban nem erről van szó, hanem egy olyan eljárásról, ami elvinné az asztalon hagyott tányérat, elmosná, és el is rakná a szekrénybe. Hosszú távon valami ilyesmi a cél, ez viszont engem már elborzaszt.

"Minden, ami létezett a világon, amikor megszülettünk, az normális és hétköznapi és a világ működésének természetes része.

Minden, amit tizenöt és harmincöt éves korunk között találnak fel, az új és izgalmas, és forradalmi, és talán karriert lehet csinálni belőle.

Minden, amit harmincöt éves korunk után fedeznek fel, az a dolgok természetes rendje ellen való."

/Douglas Adams/

A világ folyamatosan változik, te most épp ide csöppentél, a számodra 5-10 éve volt pontjó világ másnak meg az 5-10-100-5000 évvel modernebb, mint ahova ő csöppent.

Az, hogy neked mi tetszik és mi nem, a te saját egyéni szocproblémád. Az, hogy más mit hogyan használ, az meg az övék. Nem a világé, nem a technológiáé, és a megoldás meg pláne nem az, hogy visszatérünk a múltba. A haladás felfedezés. A haladás fontos.

Engem nem zavar, hogy a metrón ki mit néz, mert nem bájcsevegni járok oda, az már inkább, hogy amikor beszélek valakihez - baráthoz, testvérhez - hatszor el kell mondanom, hogy mi van, mert nem figyelnek.

Vigyorog a telefonjába, szólok neki, azt mondja, "mondd nyugodtan, tudok figyelni", majd visszakérdez, mert mégsem tud. Na, ez zavar.

Meg az is, hogy ha ki is akarod magad vonni, már úgymond elvárt dolog, hogy mindig elérhető legyél.

Pont nemrég néztem egy 2005-ös sorozatot, amiben megkérdezte a főszereplő a járókelőt, hogy "Van mobilja? Hívja a 911-et."

Ma meg sem kérdezik, csak "Somebody call 911!"

A tesóm néha leszarja az ilyen életbevágóan fontos üzeneteket, és esküszöm neked, az egyik barátnője egyszer sírva hívott, hogy úristen, három napja nem volt fenn facebook-on, valami baja esett? (Huszonévesekről van szó.)

"A világ folyamatosan változik, te most épp ide csöppentél, a számodra 5-10 éve volt pontjó világ"

Ez egy érdekes elmélet, azt sem mondom, hogy légbőlkapott, de azt hozzátenném, hogy nagyon sokan lépést tartanak a technikai fejlődéssel, sőt, kimondottan örülnek neki, másokat pedig már ezen eszközök puszta létezése irritál. Nagyon nagy a szórás. :)

Itt van ez a videó

https://www.youtube.com/watch?v=Z7dLU6fk9QY

Azt hiszem végeztem a gyakorival

További kellemes virtuális pofozkodást

Az igazi életben talán 0.1% merné vállalni a véleményét, ha egyáltalán van neki.

0.0000%