Az emberek többsége miért evéssel ünnepel meg sok mindent? Miért az evés tölti be a "központi" szerepet?

Mi például jól főzünk és imádunk enni. Ezért.

(Nem vagyunk túlsúlyosak)

Miért mivel kéne ünnepelni? Egy számítógépes játékkal? Vagy egy futással? Meg vannak ennek a történelmi gyökerei, ott keresgélj.

Ha esemény van, összegyűlik a család. Együtt töltenek egy délutánt. Megéheznek. Mit egyenek? Vajas kenyeret?

A húsvét az más, én nem is tartom meg, egyáltalán nem érdekelnek az "ünnepek" .

Az állatok jutalomfalatkáit ne vegyük ide, mert az más kérdés, a feltételes reflexhez van köze. Az állat megtanulja, hogy ha valamit megtesz, akkor kajához jut, így nem magát a cselekvést önmagáért teszi meg, hanem azért, mert tudja, hogy meg fogják jutalmazni. Ennek tehát a tanuláshoz van köze, és az állatokat legegyszerűbb étellel motiválni. Az emberi tevékenység viszont, amikor evéssel ünnepelnek, az teljesen más dolog, ez inkább rituálé vagy hogy mondjam, tehát társasági esemény, és nem a tanuláshoz van köze. Ezért nem jó a fenti példádban az állatos hasonlat.

No de a kérdésedre válaszolva: régen az értéket az étel jelentette. Az őskori háborúk is ezért törtek ki törzsek között, hogy legyen föld, legyen több étel. Persze ez az idők folyamán bonyolultabb lett, mert idővel, ahogy a társadalom egyre bonyolultabbá vált, nem minden embernek az lett az elsődleges tevékenysége, hogy ételt állítson elő. De a társadalom nagy részének az újkorig ez volt a fő tevékenysége. Az egyszerű parasztember gyakorlatilag azért dolgozott látástól vakulásig, hogy legyen mit az asztalra tenni. A mezőgazdasági növények és az állatok voltak a legfőbb vagyontárgyai. Ezért ünneplésnél semmi más nem fejezte ki az ünnep fontosságát ennél jobban, mint hogy gazdagon megterítették az asztalt a lehetőségekhez mérten.

Persze ennek a jelentőségét mi manapság már nem annyira érezzük át, de azért nagyon sok "társadalmi rituálé" megőrizte ezt. A diplomáciai ebédektől kezdve az esküvői dínomdánomon át a húsvéti ebédig, ahogy írtad.

Egyébként meg, amikor haverokkal elmegyünk kebabozni, az csak annyi, hogy jó dolog eltölteni az időt kajálással, mert közben lehet jókat beszélgetni. De ugyanígy el lehet sörözéssel is tölteni. De ezek a haveri dolgok nem biztos, hogy csak evéshez-iváshoz kötődnek, sokszor ugye biliárdozni mennek, vagy kirándulni stb. Ha barátok találkoznak, akkor jó, ha valamivel eltöltik az időt, és az evés-ivás az egyik módja ennek.

Kicsit még ecsetelném azt, hogy a régi korok emberének mit jelentett egy-egy ünnepi ebéd/vacsora.

Szóval ma már ezt nehezen tudjuk elképzelni, mert ma a legtöbb ember nem közvetlenül azért dolgozik, hogy élelmiszert állítson elő, illetve ugye nagyon könnyen hozzájutunk az élelmiszerhez (bemegyünk az üzletbe, piacra, s déligyümölcstől kezdve akármit csak leemeljük a polcról és kész). Ezért tehát nem annyira tartjuk értékesnek az ételt, mint régen.

Régen ugyanis a parasztembernek ez volt az élete A-Z-ig, hogy szántott vetett, állatokkal törődött, szó szerint látástól vakulásig. És amit termelt, annak a nagy részét sem tudta megenni. Pl. minden 10 zsák búzából 1 elment egyházi tized formájában, 1 pedig a földesúrnak a kilenced formájában. A 8-ból 4-5 zsákot vetőmagként kellett felhasználni (mert a korabeli termelési viszonyok között nagyon kevés volt a növények hozama). Így marad 3-4 zsák, amit a saját céljára fordíthatott. De ehhez járult, hogy robotolnia is kellett, szóval eleve kiesett annyi idő, amit a saját földjére fordíthatott volna, szóval nem használta ki a saját földje teljes kapacitását, illetve voltak még egyéb kötelezettségei, ajándékok a földesúrnak (pl. amikor a földesúr lánya házasodott stb., akkor is elment neki 1-2 zsák gabona vagy az állataiból kellett adni).

És ez még önmagában is elég nehéz így, de ehhez még járult a kiszámíthatatlan időjárás. Elég volt egy fagy tavasszal, és elúszott egy teljes évi vetőmag, amit már elvetett, ugye az előző évi 4-5 zsák búza a 10-ből, amit fent írtam. És akkor szerinted mit evett abban az évben? Honnan vett vetőmagot? Az időjárás nagyon kiszámíthatatlan volt, és évek kemény munkáját tudta napok alatt tönkretenni. És ott voltak még a háborúk, amikor hirtelen megjelent az ellenség, és letarolt mindent, vagy rekvirálni kezdett. Az akkori ember sokkal védtelenebb volt az időjárástól, a háborúktól, mint a mai.

Ilyen körülmények között egy gazdagon megterített karácsonyi vacsora szerinted mit jelentett nekik? Nekünk erről halvány fogalmunk nincsen ám, nekik abban a vacsorában kemény munka, egész éves szenvedés volt benne. Szerinted mivel lehetett volna az ünnepet mással jobban kifejezni, mint ünnepi evéssel? És ezzel is ünnepeltek mindig, esküvőn, húsvétkor, névnapkor stb. De nekik ez teljesen más volt, mást fejezett ki az ilyen alkalom, mert teljesen más tartalmak voltak mögötte. Nem annyi volt, hogy leveszel a számládról 20 ezret, és nesze, ott a húsvéti ebéd. Nekünk is fontosak az ünnepi ebédek, de messze nem annyira és nem olyan tartalommal bírnak már, mint régen.