Nem akarok barátnőt, de nem sok hasonló lehetőségem lesz. Mit tegyek?
16 éves fiú vagyok.
1-2 éve (fogalmam sincs mikor) ráírtam egy lányra facebookon, aki a közelben lakik, mert megtetszett a képeken és mert rohadtul unatkoztam. Beszélgettem vele egy kicsit, utána valamiért volt egy többhónapos szünet, majd később ismét ráírtam (ez már tavaly októberben volt, szóval nem olyan régen). Igazából ekkor lettek egyértelműek a szándékok. Elhívtam randizni, de utána végiggondoltam, hogy rohadtul nincs kedvem hozzá.. Tehát se randizni, se egy viszonylag idegen emberrel beszélgetni, főleg úgy, hogy élőben még nem is láttam. Úgyhogy elég bunkó módon elhívtam, majd igazából le sem mondtam, de mivel nem volt megbeszélve pontos időpont ezért nem történt meg a találkozó.. Sokat gondolkodtam, hogy bocsánatot kérjek-e, vagy már tökmindegy, mert nagyon gyökér voltam!? Valahogy mindig az a gondolatmenet vége, hogy nem írok neki, mert nincs barátnőre szükségem.
Viszont ugye van egy szempont ami, ha egy szimpatikus lányt kevésbé ismersz, akkor eléggé nagyot dob a "szimpátián", a külső.. Ma láttam élőben (nem tudtam vele beszélni, mert buszon voltam) és Jézusom... egyszerűen tökéletes! Tehát már nem teljesen értem, hogy egy ilyen lánynak miért kellenék én.. Nem vagyok valami menő fiú, de igazából nem is akarok ezen változtatni, mert nincs miért.. Beszélgetni nem nagyon szeretek, mert irritál, főleg az élettelen-ismerkedős rész fárasztó számomra..
A problémám tehát az, hogy megéri-e úgymond átszenvednem magam ezeken a kötelező beszélgetős formaságokon, csak azért, mert külsőre nagyon tetszik a lány!?
Ez most így leírva elég kétszínűen és felszínesen hangzik, és szerintem tudom is a választ, de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!