Mit reagálnál? Csinálnál neki gyereket?

Biztos hogy nem!

Aki ilyenre vállalkozik, adott körülmények közt, az nem ép szellemileg sem.

Nem. Attól eltekintve is, hogy máshogy is lehet, de így még inkább nem. Egy ápolónőre (aki általában évente változik ilyen esetekben), és egy beteg mozgásképtelen emberre nem bíznék gyereket. Szép dolog, hogy szeretne, de önzőség emiatt egy gyereket "vennie" magának, mert az a gyerek is emberi, érző lény. Szüksége van anyára, és egy ápolónő bizony nem lenne az. Ezen kívül nem említetted, de lehet, hogy ilyen súlyos mozgásszervi bajjal nem ajánlatos gyereket nemzeni. Ha ez nem akadály, akkor is ott a lehetőség, neki ha jól tudom csak le kell fagyasztatni a spermáit, ha majd talál egy nőt, akit párjának is szeretne, és ténylegesen anyának, ő ki is hordhatja. Ha mégsem lenne sehogy sem nemzőképes, akkor is tud örökbe fogadni (bár nem tudom örökbe adnak-e így), nyilván szintén pár mellett. Sok mindent meg lehet csinálni a mai világban, sok dolog belefér az erkölcsbe, de szerintem azért az még mindig maximálisan elkerülendő kellene, hogy legyen, hogy egy gyereket eleve csonka családba szülje (ez esetben kapja) valaki. Mert egy gyerek nem játék, vagy mutogatnivaló, nem a tulajdonunk.

És akkor még arról nem is beszéltem, hogy magam miatt sem tenném, mert nekem kellene kihordani 9 hónapig azt a gyermeket, és az én gyerekem is lenne, az én testemnek a szüleménye, így akaratlanul is felelősséget éreznék érte, nem tudnám otthagyni, elhagyni. Illetve sajnos attól még, hogy az ő életében ilyen törés állna be, az enyémben nem, akármilyen jó barátom is (mert gondolom az a szituáció). És ha ezek után megismerkednék egy férfival, akivel esetleg a teljes életem, és gyerekeimet elképzelem, nem szeretném, hogy ne vele lehessen az első ilyen tapasztalatom, az első gyerekem, ne együtt éljük ezt át, illetve a gyerekeimnek sem szeretnék "alapból" egy féltestvért, aki "amúgy semmit sem jelent".

Fagyasszon le spermát.

De honnan tudja, hogy a gyereke nem örökölné ezt a betegséget?

Én nő vagyok, SMAIII tipusú izomsorvadással.

Eszembe sem jutna gyereket szülni! Felelőtlen dolog tartom, ha valaki létrehoz egy gondoskodásra szoruló lényt, úgy hogy saját maga is gondoskodásra szorul.

Nem.

A gyerek nem játék. Nem "csináljuk" a gyereket, hanem életre szóló elkötelezettséget vállalunk. Ezen túl, nem a saját szórakoztatásra kell, nem kutya vagy macska, az a gyerek önálló emberi lény lesz, és igenis a szülő a felelős érte élete végéig akármi is történjen, és akármilyenek a körülmények. Ez nem pénz kérdése, vagy gondoskodásé, hanem erkölcsi és felelősségi kérdés, a legfontosabb és legsúlyosabb dolog, tehát még egyszer, nem.